Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
Hasonló a helyzet az egyes családi levéltárak irataival. A Veszprém megyei Levéltárban jelenleg fellelhető családi levéltárak anyaga legtöbb esetben ugyan a 17—19. századot öleli fel, ám a 48—49-es eseményekre vonatkozóan még az olyan irategyüttesben is kevés adatot találunk, mint amilyen a szolgagyőri birtokos Hunkár család levéltára. Vagy ha találunk is a korra vonatkozó történeti tényeket — mint például az erdélyi származású, szépalmai birtokos gróf Mikó család levéltárában —, azok legfeljebb a történeti háttér felvázolását segíthetik elő, a megyei parasztmozgalmak történetét többnyire homályban hagyják. A különböző községi levéltárak közös jellemzője, hogy anyaguk jórészt csak a 19. század végétől, 20. század elejétől kezdve maradt fenn, régebbi anyaggal csak kevés rendelkezik. Komolyabban felhasználható iratai 1848-ból csak Kádártának vannak. A városi levéltárakat a legújabb korban olyan súlyos pusztítások érték, hogy közülük alig egy-kettőnek maradt fenn számunkra használható iratanyaga. Pápa város 1848—49. évi iratanyaga a második világháborús pusztítások és részben emberi felelőtlenség következtében egész feudális levéltárával együtt szinte teljes egészében megsemmisült. A városi tanácsülési jegyzőkönyvek közül az 1848. évi elpusztult, a következő évi jegyzőkönyv azonban szerencsés körülmények között utólag a Veszprém megyei Levéltárba került. Veszprém város 1848—49. évi levéltára ellenben szinte teljesen megmaradt. Várpalota, Zirc, Nagyvázsony, Enying és a többi mezőváros korabeli történetére elsősorban az illető uradalmak levéltáraiban találunk értékes adatokat; ezeknek anyagát részben a Veszprém megyei Levéltár vagy más megyei levéltárak, részben a Magyar Országos Levéltár őrzik. A világi levéltárak mellett meg kell említenünk az egyházi levéltárakat is, mint az 1848—49. évi parasztmozgalmak lehetséges forrásait. Felhasználhatóságát tekintve ezek között első helyen áll a Zirci Cisztercita Rend Levéltára, amely a korszakra vonatkozó gazdag gazdaság- és társadalomtörténeti anyaggal rendelkezik. Értékes utalásokat találhatunk még a Bencés Rend Tihanyi Apátságának Levéltárában, a Veszprémi Püspöki Levéltárban, valamint a Pápai Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárában és a Könyvtár kézirattárában is. Kutatásunk alapját mindenekelőtt Veszprém Vármegye 1848—49. évi levéltára képezte, melynek anyaga a megyei parasztmozgalmak szinte minden lényeges vonására kiterjed. A köz- és kisgyűlések jegyzőkönyvei és iratai, az Állandó Bizottmány jegyzökönyvei és iratai mellett jól fel tudtuk használni a vármegyei büntető törvényszék irattöredékében talált rablajstromokat, az alispáni-elnöki iratokat, a császári-királyi biztos után maradt iratokat.
