Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén

A nemesek foglalkozás szerinti megoszlása az 1846. évi nemesi összeírás és az 1849. évi népösszeírás alapján Családfők (férfiak) Foglalkozási ág • — — száma megoszlása % -ban őstermelés 25 8,8 Ipar

65 145 50,7 Vendéglátás 3 1,0 Kereskedelem 7 2,5 Szállítás, hírközlés 6 2,1 Tisztviselő, értelmiségi 81 28,3 Napszámos 14 4,9 Szolga 2 0,7 Ismeretlen 3 1,0 összesen: 286 100,0 A képviselőtestületi választásokon az összlakosságon belüli számarányánál jóval nagyobb képviseletet szerzett a nemesség. Ennek egyik oka az volt, hogy a nemesség egyötöde a város legnagyobb létszámú céheibe, a csapók és a csizmadiák céhébe tartozott. E két céhen kívül más céhek vezetésében is jelen voltak az iparűzö nemesek (Végh, Szél, Pongrácz, Soós családok) annak ellenére, hogy egyikben sem alkottak többséget. A képviselőtestületi választásokon a csapók és a csizmadiák alkották a két legnépesebb szakmai csoportot 42 és 33 szavazóval, ami az összes szavazó egyötödét jelentette. 10—10 képviselőt juttattak be a képviselőtestületbe, közülük 12 nemesi származású volt. A képviselőtestületen belüli felekezeti arányok alakulására némi magyarázatot ad az, hogy a református nemesség éppen a csizmadia céhbe tömörült legnagyobb számban.

66 Az 1849. évi testületekben az iparosok a tisztviselői és a képviselői helyek felét (47) szerezték meg, ami az 1848 előtti arányokhoz képest viszszaesés volt, a tisztikarban viszont 16 helyből tízet foglaltak el, így a városvezetésben megőrizték korábbi szerepüket. Az egyes szakmák között kiemelkedett a csapók szerepe, akik közül a tisztikarba négyen kerültek be, ők adták a polgármestert is. A csapók és a csizmadiák előretörése miatt a választásokon más népesebb ipari szakmák (varga, fazekas, kőműves, asztalos) kevésbé jutottak szóhoz.