Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében
Ka jár, Lepsény, Csajág, Mezőszentgyörgy, Dég és Balhás adatát az eredeti példány szerint módosítanom kellett. Ügy látszik, hogy az összeadás sem volt teljesen hibamentes, mert az általunk többször ellenőrzött számítás szerint összesen végül is 6886 halott volt. így ezt a számot kell Veszprém megyében az 1831. évi kolera pusztításának végső eredményeként elfogadnunk. A hivatalos kimutatás a járvány kezdő és záró napja, valamint a halottak száma mellett még egy fontos adatot közölt, a helységek lakosságának 1830. évi számát. A kolera pusztításának arányát így egykorú adatok alapján számíthatjuk ki. A népességszámok az első népszámlálásban szereplő adatoknál általában magasabbak, Nagy Lajos közel egykorú, 1828ban közzétett adataihoz képest viszont olykor meglepően nagy eltéréseket mutatnak. 8 Az adatokat összegezve a kolera által érintett helységek népességszámául összesen 147 938 főt kapunk, amelyhez viszonyítva a 6886 halálozás 100 lélekre, 4,65 fö veszteséget mutat. (A megye teljes népességét Nagy Lajos adatai alapján 170 605 főre becsülve, az arány 4,03-ra csökken.) A halálozások helységek szerinti adatait vizsgálva, 10 százaléknál magasabb arányt Bakonycsernyén kívül 4 helységben találunk, a kolera pusztítása tehát eléggé megoszlott az egyes települések között. A megye vesztesége országos viszonylatban közepes nagyságúnak mondható, a Dunántúlon azonban Fejér megye 15 687 és Győr megye 7550 halottja után itt estek legtöbben áldozatul dühöngésének. A szomszédos megyék közül Sopron a szigorú határzárral sem tudta megőrizni mentességét, 1557 halottja azonban jóval kevesebb Veszprém megyéénél, Vas és Zala, valamint Somogy megye viszont csak jelentéktelen veszteségeket szenvedett. A járvány Veszprém megyéből Győr és Mosón megyén át északnak fordult, s végül Nyitra megyében kulminált, ahol a halottak abszolút száma országszerte a legmagasabb (23 380) volt. Az 1831. évi kolera így is mintegy öt év természetes szaporulatát ragadta el, hónapokon át rettegésben tartotta az egész lakosságot, és pusztítása szomorú fejezete Veszprém megye történetének.
