Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

mellőzniök kellett a halotti ceremóniákat, a prédikációk elmondását csak a kolerában elholtak földbe helyezése után engedélyezték, és eltiltották a virrasztást is. A halottak nagy száma miatt előfordulhatott volna, hogy tetszhalottakat is elföldelnek, ezért hogy ,,az életre netalán visszatérőknek a halálnál kínosabb eltemetése eltávoztasson, Tirringer seborvos úr 1 forint napibér mellett csupán csak azon célbul neveztetik ki, hogy a faépületben lerakott testeket megtekintvén, a valósággal megholtakat és eltemethetőket kimutassa." Arról is rendelkeztek, hogy a lélekharang egy nap csak háromszor: reggel, délben és délután szólaljon meg. Indoklásul megjegyezték, hogy „minekutána egy időben egyszerre többen fognak temettetni, a sok harangozások, melyek csaknem egész nap hallatván, természetes rettegést ébresztenek még a bátrak között is". Jelentkeztek a szörnyű csapás vámszedői is. A szeptember 3-i ülés jegyzőkönyvben megállapították, hogy Veszprém városában ,,az asztalosok a köznyomorúságot hasznukra fordítani kívánván a koporsók árát igen felverték, s ezeknek árát limitáltatni javalják". Az asztaloscéh tagjait a veszprémi szolgabíró maga elé rendelte és utasította őket, hogy a „szegény és közönségesebb sorsú embereknek való" koporsók áráról tegyenek javaslatot. Egy nappal később ez meg is történt és a tornyos koporsók árát 7, a lapos koporsók árát 5 forintban állapították meg, míg a 12 éven aluli gyermekeknél az összeg felét számították. A járvány eközben feltartóztathatatlanul nyomult előre. Követve az egészségügyi bizottság ülésjegyzőkönyveinek adataiét, megállapítható, hogy a kolerának először lassú, majd hirtelen felgyorsuló terjedéséről érkeztek hírek. A Palotán augusztus 5-én észlelt első megbetegedések után egy héttel tartott harmadik ülésen Liter községből jelentettek újabb halálesetet. Sólyból gyanús betegekről érkeztek hírek, 14 magyarszentkirályi aratót pedig, akik Fejér megyéből hazaszöktek, vesztegzár alá helyeztek, mert két, Györ megyei társuk hirtelen meghalt. Másnap, augusztus 13-án a bizottság ismét összeült, hogy megtárgyalja a cseszneki járásból érkezett jelentést. Eszerint Bakonyszombathelyröl és Magyarszentkirályról igen sokan jártak aratni Fejér megyei pusztákra (főleg Szentágotára és Perkátára), akik most a járvány elől menekülvén, hirtelen hazaszöktek. Ezért utasították a határszéli faluk, nevezetesen Gic, Románd, Péterd, Lázi, Bánk, Bársonyos, Teleki, Szombathely, Hanta, Aka, Súr, Csernye lakóit, hogy minden országos és mellékutat, „sőt a tolvaj utakat is dupla strázsákkal elállják" és semmiféle.utast, még a legjobb pátenslevél mellett se bátorkodjanak semmi szín alatt se a szomszédos megyékből Veszprém megye területére beereszteni. Három helységbe, Péterdre, Szombathelyre és Palotára biztosokat küldtek, akik a beérkező utasokat kellően megvizsgálják. A bírákat tették felelőssé, hogy az ara-