Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
szetes ellensége a török ellen, és mert a jövőre nézve is ígérik, hogy ugyanilyen hűséggel és elszántsággal fognak viselkedni és forgolódni, ezért jóakaratú királyi védelmébe fogadja őket, megadja nekik a vallásszabadságot, egyben felhívja az egyházi és világi hatóságokat, hogy a vázsonykői örsereget vallásszabadságukban védjék meg, és más vallás követésére ne kényszerítsék. 66 Perlaky Gábor halimbai földbirtokos levéltárában volt még 1868-ban az a verses búcsúztató, melyet Aách Mihály, a vázsonykői végvár prédikátora írt Semptsei Ferenc vázsonykői vicekapitány emlékére, és mondott el temetése alkalmával a veszprémi Szentbenedekhegyen. A verses búcsúztató előtt a kéziratban halotti beszéd is volt a következő címmel: ,,Justissima profusi christianorum sanguinis vindicta, avagy a kereszténységnek kiontott véréért a nagy Istennek az pogányokra következő igaz bosszúállása felől való szentírásbeli rövid megemlékezés melyet néhai nemes, nemzetes és vitézlő Semptsei Ferenc urunk ö Fölsége vázsonyi végházának tizennyolc esztendőkig való vice kapitánya, aki a jelenvaló 1680-ik esztendőben 30 Januarii sok több vitézekkel együtt kegyelmes királya, keresztény hazája és vallása mellett az pogányság fegyvere miatt dicséretesen és nagy vitézi módon Börhidánál fejét és életét vesztette, életének hetvenedik évében letette és 12. Febr. Eő Fölsége veszprémi végháza mellett a Szent Benedek hegyen tisztességesen eltemettetett." A verses búcsúztató első soraiban az elhalt Semptsei Ferenc a magyar nemzethez fordul: Végső szómat halljad ó szegény magyarság Ki csaknem olyan vagy mint asszu száraz ág Ellenség fegyvere mert téged vágton vág Nipedet s véredet fogyatja pogányság. Megemlékezik arról, hogy a magyar nemzetet Isten Scythiából kivezette, hazát adott neki, sok népeket meghódoltatott. A magyar nemzet azonban bűnbe süllyedt, és azért van most rajta büntetésül a török hada. Majd így folytatja: Letettem fejemet sok több vitézekkel Fejemet az harczon jeles emberekkel Tihanyi, vázsonyi és veszprémiekkel Véremet melletted kiontám ezekkel.
