Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története
Laskóynál volt. Megtudjuk azt is, hogy a szabad legényeknek külön vajdájuk és zászlótartójuk volt. A tanúk beszélnek az alásonyi és dabronyi gyalog puskásokról, a két községben ugyanis a földesúr puskás gyalogokat tartott, és ezeket is felhasználták az összecsapás alkalmával. Hogy mennyi vázsonykői hajdú esett el — arra csak következtetni tudunk. László István alásonyi puskás vallomása szerint Laskóy András ezt mondta: „Vannak olyan hajdúim, hogy a polgárok (ti. puskás gyalogok) közül, egy négyet is elhajt." Minthogy pedig ők a kertről kerültek, mikor a tornáchoz értek, akkor már két vázsonyi hajdú feküdt halva. Később a tanúk 8 halottról beszélnek, tekintve azonban, hogy a devecseriek a részeg vázsonyi hajdúkat álmukban lepték meg, és kegyetlenül ölték őket, valószínű több lehetett az elesettek száma. A vázsonykői várban kihallgatott tanúk között volt: nemes Sobry Gergely vázsonkői vajda és helyettes kapitány, agilis Karácsony Mihály vázsonykői várnagy kb. 70 éves, nemes Kálmán Balázs a vázsonykői szabadosok vajdája, agilis Szabó András a vázsonkői őrség bírája. 53 A vázsonykői őrség tisztikarának nevét őrizte meg egy, a várban 1642. március 12-én kiállított szerződés. A szerződés tárgya az, hogy Fülöp István mencseli lakos török fogságba került, és hogy onnét kiválthassa magát, eladja egy Méneseién lévő ház ülését Szőts Mihálynak, császár és koronás király őfelsége lovas renden lévő vázsonykői szolgájának. Az okmányt aláírták: Semptsei Ferenc a vázsonykői őrség vicekapitánya, Sárvári Gáspár vajda, Csoki Ferenc szabad vajda, Karátson András a vázsonykői lovasság tizedese (decurio) és Joos György helvét hitvallású lelkipásztor a vázsonykői őrsereg jegyzője. 54 1648. július 24-én meghalt a vázsonykői Horváth család utolsó férfitagja Vázsonykői Horváth Matkó — Mátyás —, és személyében kihalt férfiágon a Vázsonykői Horváth család, akik több mint száz éven keresztül birtokolták Vázsonykő várát. A várra többen tartottak igényt, azonban III. Ferdinánd úgy döntött, hogy a várat Bécsben 1649. december 18-án kelt adománylevelével Zichy István győri vicegenerálisnak adományozta hűséges szolgálatai fejében. Zichy István 100 lovassal indult a vár átvételére, és a várhoz érve Tóti Lengyel Gáspárt, Haydy Anna (előbbi Horváth Györgyné) második férjét a kapuhoz hivatta, majd mikor kijött a kaput bezáratta, és közölte vele, hogy Őfelsége a várat neki adományozta. A vár átvétele után a királyi őrség kapitánya Zichy István lett. A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy Tóti Lengyel Gáspár szigligeti kapitány és e vár (ti. Vázsonykő) örökös urának kérelmére kiküldötte Francisci János és Húsvét Ambrus veszprémi kanonokot a vázsonykői vár megvizsgálására, mert Lengyel Gáspár szerint: „ebben az állapotban,
