Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

ján az egytelkes nemesek számára vonatkozó becslést nem tartjuk elfo­gadhatónak. Következésképpen az is kétséges, hogy az egytelkes neme­sek mindössze kétszer annyian lettek volna, mint a jobbágybirtokos ne­mesek. 160 Veszprém megye 1488. évi adólajstromának jelen feldolgozása, mint arra több ízben rámutattunk, jelentős mértékben eltér az eddigiektől. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tapasztalt különbségek csak kis mértékben vezethetők vissza olvasati nehézségekre. Sokkal nagyobb része volt azokban a mezővárosok és a településpárok, illetve triók megítélésében jelentkező eltérő szemléletnek és még nagyobb a forrásfeldolgozás hibái­nak. A páratlanul értékes lajstrom ismeretében megvizsgáltuk a megyei számadások, különösen az Ernuszt-féle 1494—1495. évi számadáskönyv történeti hasznosításának főbb lehetőségeit. Elemzésünk során arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy a középkor végén Magyarországon élő job­bágyok és egytelkes nemesek háztartásszámaira, valamint az egytelkes nemesek és a jobbágybirtokos nemesek arányaira vonatkozó számítások hibásak, továbbá a döntően az adóból tévesen megállapított háztartás­számra épülő népességbecslés nem elfogadható. A számadáskönyv hasz­nosításának lehetőségei az említett rétegek számát és arányait, valamint a birtokmegoszlást illetően, még helyes porta-fogalom alkalmazása ese­tén is, — enyhén szólva — korlátozottak. Veszprém megye 1488. évi adó­lajstroma e tekintetben — rendkívüli helytörténeti értéke mellett — or­szágos szempontból is kiemelkedő jelentőségű forrás.

Next

/
Thumbnails
Contents