Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

A vásártartó falvakban a mezővárosokhoz hasonlóan nem laktak egytelkes nemesek. A hat helység az egyetlen Lepsény kivételével nem volt osztott település; adóköteles portáit egyetlen földesúr birtokolta. Négynek egyházi, kettőnek pedig világi földesura volt. Nemcsak vásárukkal, hanem nagyságukkal is kiemelkedtek az egyszerű falvak tömegéből, noha ezek között is akadtak tekintélyes települések. Bizonyos értelemben átmenetet képeztek a közönséges falvak és a mezővárosok közt. A számba vett összes háztartás 10,3% -a a püspöki városban és a három mezővárosban adózott, vagyis megközelitően minden tizedik adóköteles „városlakó" volt. A jobbágynépességet illetően valamivel kedvezőbb az arány: az adóköteles jobbágyháztartások mintegy 11,8%-a ,,városban" lakott. Abban az esetben, ha a lajstromban önállóan szereplő Szenttamásfalvát Veszprémhez számítjuk, az említett arányok 11,1% -ra, illetve 12,7% -ra módosulnak. Hozzávetőlegesen ezek a mutatók jelzik a megyében a „városiasodás" fokát. Végül az adólajstrom segítségével arra is választ adhatunk, hogy Veszprém megye 1488-ban mit jelentett a királyi kincstár számára."

3 Mint láttuk, a kivetett adó jelentős része nem folyt be a kincstárba. Az alábbi összesítés az arányokat is feltünteti. porták után kúriák után együtt absz. % absz. % absz. % Behajtott adó 2626 64,5 206,5 96,05 2832,5 66,1 Különbözet 1447 35,5 8,5 3,95 1455,5 33,9 Kirótt adó 4073 100,0 215,0 100,00 4288,0 100,0 A két dikátor a megye adóköteles háztartásaira kivetett adóból 2832 és fél forintot szedett be, míg a fennmaradó mintegy harmadrészt nem hajtotta be. Az egytelkes nemesek jelentéktelen hátraléka még magyarázható a szórványos adómegtagadással, de a jobbágyok és az egyházi nemesek esetében erre nem gondolhatunk. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy kik voltak földesuraik. Zápolyai István, Bakócz Tamás győri püspök, Both Ambrus, Beatrix királyné és Vogelweider Lénárt budai polgár egyetlen portája sem fizetett az adószedőknek. Gergely leveldi perjel és Kinizsi Pál főispán jobbágyainak jelentős része sem adózott a kincstárnak."

4 Ardó- és Nagyieveid, illetve Barnag, Vázsony, Csepely és Felsőkamond nem, míg a többi birtokuk fizetett a dikátoroknak. Nem kétséges, hogy ezek a földesurak valamilyen kiváltság révén maguk birtokolták portáik királyi adóját, amit nyilván behajtottak maguknak, vagy — ritkán ez is megeshetett — elen-