Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

házán és Tokházán egy, Mihályházán három, Börcsházán pedig nyolc jobbágyporta adózott. Csupán az 5 portás Simaházán és a 8 portás Mezőszegen nem éltek egytelkes nemesek. Az itt lakó kiváltságos helyzetű egyházi nemesek elődei viszont feltehetően szintén nemesek voltak, akik egykor földjükkel együtt beálltak a győri egyház szolgálatába. Az egyéb vagy — az egyszerűség kedvéért lakóik nagy többségéről nevezve — jobbágytelepülések minden nagyságrendi kategóriában előfordulnak. Túlnyomóan nagy részükben azonban az adókötelesek száma nem haladta meg a 25 háztartást. A megye 17 csoportba rangsorolt településállományáról áttekinthetőbb képet kapunk, ha a csoportok egy részét öszevonjuk. A megye települései számba vett háztartásaik alapján hat viszonylag jól elkülöníthető nagyobb csoportba: a törpe-, apró-, kis-, közepes-, nagy- és óriás települések kategóriájába sorolhatók. Mivel az egyes nagyságrendi csoportok súlyát az oda tartozó helységek száma és az azokban adózó háztartások együttesen tükrözik, az alábbiakban mindkettő megoszlását bemutatjuk. településnagy- települések száma adóköteles háztartások száma ság adóköteles kúria porta együtt háztartásokban absz. % absz. % törpe (1 — 5) 71 25,7 101 129 230 5,1 apró (6—10) 66 23,9 101 408 509 11,3 kis (11—25) 93 33,7 97 1409 1506 33,4 közepes (26 — 50) 34 12,3 125 1141 1266 28,1 nagy (51-100) 10 3,6 6 646 652 14,5 óriás (101 — 250) 2 0,8 — 340 340 7,6 összesen 276 100,0 430 4073 4503 100,0 A törpe-, apró- és kistelepülések tették ki a megye településállományának 83,3% -át, s ebben a 230 helységben 2245 háztartás adózott, vagyis itt állt a számba vett porták és kúriák közel fele, 49,8% -a. A legjellemzőbb típus a megyében a 11 — 25 adóköteles háztartást felölelő kistelepülés volt; minden harmadik helység és minden harmadik adózó háztartás ebbe a kategóriába tartozott.

95 A közepes méretű települések csoportja nem helységeinek száma, hanem népessége miatt volt jelentős: minden negyedik háztartás közepes méretű településben adózott. A nagy- és az óriás helységek típusa már újabb kérdést vet fel, a települések minőségét. Amikor a településeket adófizetésük módja szerint különböztettük meg, nemesi, vegyes népességű és egyéb településekről beszéltünk. Ha az adó-