Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

A 49 kétszer említett helynév lokalizálása során Csánki Dezső mindöszsze három esetben jelezte aggályát, hogy az azonos helynév talán mégsem egy, hanem két különböző települést jelöl. Mindhárom alkalommal ugyanarra hivatkozott: az adólajstrom két részében környezetünk nem felel meg egymásnak, amikor az egytelkes nemesek adótételei között sorolják fel őket, egészen más helyen találhatók, mint az előző részben. Való igaz, Jutás, Szalók és Répás „kilóg" a sorból, különösen, ha a lajstrombeli sorrendet mindenkor a települések térbeli rendjének tekintjük.

86 Ha a kettő egybeesett, akkor a Veszprém melletti Jutás nem lehet azonos a Bakony északkeleti részén említettel. Csakhogy ennek éppen az ellenkezője igazolódott. A lajstrom két adata egyetlen településre, a Veszprém melletti Jutásra vonatkozik, ahol jobbágyok és egytelkes nemesek adóztak.

87 Nem lehet tehát számon kérni az adólajstromon olyan rendet, ami az objektumok térbeli elhelyezkedését szigorúan követő határleírás sajátja. Gic egyetlen egytelkes nemesének, Gici Lukácsnak az adója sem a ,,helyén" szerepel. Látszik, hogy a másoló utólag írta a járás nemesi adótételeinek a végére, közvetlenül Szalók után, amit szintén nem a „helyén" soroltak fel.

88 A Gic környékére lokalizált Szalókról így le kell mondanunk.

89 A kétszeri említésből egyetlen — vegyes népességű — Szalók településre következtethetünk, amelyben az egytelkes nemesek és a jobbágyok által lakott rész nem különült el egymástól.

90 Hasonlóképpen Répás esetében sem indokolt a kétszeri említésből két különböző — egy Nagydém és egy Pápa környéki — településről beszélni. A középkori oklevelek adatai csak egyetlen — a Nagydém térségében fekvő — Répás helység létét igazolják.

91 Végeredményben a 49 kétszer szereplő helynév ugyanennyi adóköteles helységet jelöl. Ez a 49 település vegyes népességű volt, s ennek megfelelően kétféleképpen adózott. Egytelkes nemes lakói kúriánként fél forintot, míg a többiek egy forintot fizettek portánként. A 49 helység közül Németiben királyi vadászok laktak együtt egyetlen egytelkes nemessel. A többi 48 település zömében egytelkes nemesek és jobbágyok, míg kis hányadában egytelkes nemesek, jobbágyok és prédiálisok adóztak. A településpárok és triók tagjait, valamint az együtt említett Németit és Horhit, illetve Osztárt és Kőkeházát külön számítva, a lajstrom első részében 240 helység, második részében pedig 85 település szerepel. A 49 kétféleképpen adózó helység viszont mindkét részben előfordul. Ennek ismeretében kiszámítható, hogy 1488 őszén 276 önállónak tekintett adóköteles település létezett a megyében. (Lásd az I. táblázatot.) A lajstrom alapján a 276 település három típusa különböztethető meg. A legnagyobb csoportot a portánként egy forinttal adózó helységek alkotják. Társadalmi szempontból ez a típus nem volt egységes. A települé-