Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

badi) Fajszi Dénesnek mondták, noha adóköteles jobbágyportája csak Jutáson volt.

1

'* A rövid névalak kiegészítését szolgáló módszer mechanikus alkalmazása további nehézségekkel jár. Egyfelől a névkiegészítés a több településben birtokos személy esetében névváltozatokat, alternatívákat eredményez. András deákot, Nagydém és Répás falvak földesurát, például birtokairól két-, söt többféleképpen is nevezhetnénk, pedig egykorúan csak Nagydémi literátus Andrásnak hívták."'

1 Másfelöl a kiegészítés során nem mindig válik teljessé a rövid névforma. Borszörcsök László nevü birtokosát e módszer alapján Borszörcsöki Lászlónak gondolnánk, holott teljes nevén Borszörcsöki Bors László volt.'" Az egykorú forrásanyag segítségével sikerült az egytagú személynevek többségét kiegészíteni.'

1 A Külsövat szomszédságában fekvő Bánd, továbbá Inota, Meggyes, a Herend melletti Szentistván, valamint Szentkirályszabadja hat birtokosa esetében — forrásanyag híján — csak mechanikus kiegészítést alkalmaztunk, vagyis a birtoknévböl családnevet kreáltunk. Minthogy ezek a nevek nem feltétlen azonos értékűek a lajstromban szereplő vagy más forrásból megállapítható családnevekkel, kérdőjellel különböztettük meg őket. Tekintettel arra, hogy a családnevek kialakulása és megszilárdulása idején egy személy akár több nevet is viselhet, elvileg lehetséges, hogy az említett hat személy némelyike a rövid névalak mellett teljesebb nevén is előfordul a lajstromban.'

2 Ennek valószínűsége azonban rendkívül csekély. A világi földesurak száma megnyugtató módon megállapítható. A királyt és a királynét, továbbá minden említett élő birtokos személyt (rokont, testvért) külön számítva, 1488ban a megyében 104 világi földesuraságnak volt adóköteles jobbágyportája.' ! (Lásd a III. táblázatot.) Az adólajstrom nem tett különbséget a birtokos és tulajdonos között. Noha a kettő legtöbbször egybeesett, az adóösszeírás az adott keretek között nem a megye tulajdon-, hanem birtokviszonyait rögzítette. Mint látjuk, ez történt az egyházi javadalmak birtokosai esetében. Például nem a tulajdonos, a Szent György kápolna oltára, hanem Polyáni János, a birtokos oltárigazgató neve került a lajstromba. Hasonlóképpen kimaradt az összeírásból a megye két tekintélyes földesurasága, a veszprémi püspökség és a pannonhalmi apátság is. Feltehetően más esetben — például a férjeik birtokát élvező özvegyeknél — is előfordul, hogy a birtokos és a tulajdonos nem fedi egymást. A tulajdonviszonyok bemutatásához ezek ismerete szükséges. A birtokviszonyok feltárása azonban már most is elvégezhető. Ehhez tudni kell, hogy a lajstromban a két kivétellel név nélkül számba vett egytelkes nemesek mellett csak azok a világi és egyházi földesurak sze-