Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások
az adószedésberi közreműködő alispánok, szolgabírák és esküdtek járandóságát, majd eltávoztak a megyéből, hogy a magukkal vitt adóval elszámoljanak Nagylucsei Orbán királyi kincstartónak. 27 Mire erre a számadásra sor került, a dikátorok az adó egy részét a kincstartó megbízásából már kifizették. Nagylucsei Orbán 1488. december 5-i levelében például arra szólította fel őket, hogy Hippolit esztergomi érseknek tett szolgálataiért és római útjára Ellerbach Istvánnak száz-száz, azaz összesen 200 aranyforintot adjanak Veszprém megye adójából. Egyúttal meghagyta nekik, hogy parancslevelét a számadásra őrizzék meg. 28 Eszerint a két dikátor Veszprém megye adójával 1488. december 5-e után számolt el a kincstartónak. Az 1488. évi Veszprém megyei adólajstrom minden bizonnyal a megyének és a királyi kincstartónak tett számvetés előkészítését szolgálta. Keletkezése az adószedés vázolt menete alapján nagy valószínűséggel 1488 novembere végére tehető. Ekkor másolta egybe az egyik dikátor vagy megbízottja a veszprémi, illetve a vásárhelyi széknek az adó kivetésekor és beszedésekor készült lajstromot. A másoló az 1488. évi adólajstrom anyagául hat, 23x33 cm nagyságú papírlapot használt fel. A lapokat keskenyebb oldalukon félbehajtotta és összefűzte. Így tizenkét lapos hosszúkás — 11,5x33 centiméteres — füzetet kapott, s ebbe írta bele a két szék lajstromát. A két összeírás az adózók társadalmi helyzete szerint csoportosította az adótételeket, vagyis külön vette számba a földesúri birtokok lakóira és külön az egytelkes nemesekre kivetett adót. Ugyanakkor a társadalmi szempontból elkülönített részeken belül járások szerint tagolta anyagát. A társadalmi megkülönböztetés elvével összhangban a másoló a keskeny füzetbe először a földesúri birtokokra vonatkozó részt másolta be a veszprémi majd a vásárhelyi szék lajstromából. Ezt követően új oldalt kezdett, és a másolás logikájának megfelelő sorrendben, azaz előbb az éppen előtte levő vásárhelyi, utóbb pedig a veszprémi szék lajstromából írta ki az egytelkes nemeseket illető részt. így a veszprémi szék lajstromának első része a megyei adólajstrom élére, második része pedig a végére került. A két összeírásból szerkesztett megyei adólajstrom szövege, amely egyetlen kéz írása, csaknem megtölti a tizenkét lapos lajstromfüzet első kilenc lapját. A földesúri birtokokra vonatkozó rész a kezdő lap elejétől a 13. oldal (7r) közepéig, az egytelkes nemesek adójáról tájékoztató rész pedig a 14. oldal (7v) kezdetétől a 18. oldal (9v) feléig tart. Mindkét rész a megye négy járása szerint csoportosítja anyagát, s a járásokat — külön nevük nem lévén — a szolgabírák nevével különbözteti meg. A két lajstrom összeszerkesztése következtében csupán a sorrend más. Az első részben Vámosi Pál, Akai György, Kovácsi János és Miskei György, míg a
