Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

Az adóösszeírás adatait a történetírás sokáig többnyire csak Csánki közlése nyomán hasznosította.

6 A nagyobb pontosságra törekvő és a megye egészét átfogó demográfiai és településtörténeti kutatás azonban már nem érte be Csánki adataival, hanem az eredeti forráshoz fordult. Az eredeti tanulmányozása hasznosnak bizonyult. Csánki vélekedésével szemben például kiderült, hogy az összeírásban minden kétséget kizáróan Veszprém városa is szerepel.

7 Az eredmények mellett az új feldolgozások arról is tanúskodnak, hogy a vízfoltos adólajstrom maradéktalan feltárása ezúttal sem sikerült. Mindenekelőtt nem tisztázódott, hogy hány települést tartalmaz az összeírás. A településtörténeti kutatás szerint a megye akkoriban lakott 273 településéből valamilyen okból 9 kimaradt, s így csak 264 szerepel az adójegyzékben.

8 A demográfiai kutatás viszont, amikor a paraszti népesség falvak és mezővárosok közti megoszlását, illetve az egytelkes nemesség arányát vizsgálta, az összeírás alapján a megye 256 falujával és 10 mezővárosával, azaz összesen 266 helységével számolt.

9 Az egytelkes nemesek adózásának megítélése ugyancsak eltért egymástól. A demográfiai kutatás, miután az egytelkes nemesek adóját 175 és fél forintban összegezte, ebből az adóösszegből ugyanennyi nemesi portára következtetett, mert úgy vélte, hogy az egytelkes nemesek — akárcsak a jobbágyok — portánként egy forintot fizettek.

10 A településtörténeti kutatás viszont — feltehetően a Csánki által számolt 207 forint körüli adóösszeg alapján — az egytelkes nemesek ,,400-nál nem sokkal több" kúriájával számolt, vagyis az egytelkes nemesek egy háztartásra eső adóját nem egy, hanem fél forintra tette." Az 1488. évi Veszprém megyei adólajstrom jelentősége és egymástól lényegesen eltérő feldolgozásai egyaránt szükségessé teszik, hogy az értékes forrással behatóan foglalkozzunk. Megismerkedjünk keletkezésével, tartalmával és hasznosításával. Az adólajstrom keletkezése és felépítése I. Mátyás király (1458—1490) nagyszabású külpolitikai terveinek meg-valósítására, főként nyugaton viselt háborúi folytatására állandó hadsereget tartott, melynek költségeit rendkívüli adóból fedezte. E célból az országgyűléssel minduntalan portánként egy aranyforint rendkívüli adót szavaztatott meg, melyet évről évre beszedett.

12 Erről az egyforintos adóról készült Veszprém megye 1488. évi adólajstroma. Az 1488. évi adószedés időpontját közelebbről is meghatározhatjuk. Vár day Mátyás boszniai püspök Budán 1488. október 21-én kelt levelében olvashatunk arról az országgyűlésről, amely az 1488. évi egyforintos