Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Magyar Eszter: A királyi erdőkezelés kiváltságolt népcsoportjainak továbbélése a bakonyi erdöispánság területén

kereszten 6 portányi szabad halászt, ,,piscatores castri". ök azonban a vár idegen kézre kerülése után szabadokként többször nem szerepelnek, libertinus állásuk hamar megszűnt. Az említett halászok szintén nem fizettek adót, és jobbágyszolgáltatással sem tartoztak. Nem lehet tudni azonban azt, hogy társadalmi állásuknak, szolgálatuknak volt-e középkori előzménye, ugyanis a környék uradalmaiban a 16—17. században több helyen alkalmaztak szabad állapotú vadászi teendőket is ellátó erdő- és hegyőröket, valamint halászokat.

92 Ugyanakkor a középkori poniki királyi vadászok utódai, a zólyomlipcsei uradalom liberei is egy 1670-es urbárium szerint a hegyeket és az erdőket őrizték, valamint vadbeszolgáltatással tartoztak.

93 Zólyom megye kiváltságolt vadászfalvai, Motyova és Hrochot a szentgáliakkal ellentétben csak adó és jobbágyszolgálatok alóli mentességet szereztek, nemesi jogokat azonban sohasem. Mindvégig a helyi királyi váraknak szolgáltak, és az I. Mátyás alatt utolsót virágzó királyi vadászatok megszűnése után a várak erdeit és tilos halászó vizeit őrizték. ,,Exempti habent privilégium et confirmationem, custodiunt silvas" — írja az 1599-es dicajegyzék róluk.

94 A királyi várak elidegenítése után az új földesúr is elismerte bizonyos mértékig kiváltságok helyzetüket, és hasznosította foglalkozásukat, bár szolgálatuk a 15. századi kiváltságlevélben foglaltakhoz képest megváltozott. A véglesi uradalom 1636-ban a Csákyak tulajdonába került, és a család tagjai 1663-ban tett osztályuk alkalmával urbáriumot is készítettek.

95 Hrochotot is felosztották egymás között, de a falu lakóinak helyzete, libertinus állása és szolgálata mindegyik osztozó fél alatt azonos maradt. A faluban az ősi 10 portán 50 libertinus család élt, akik várszolgálattal is tartoztak, a várat szükség esetén kötelesek voltak fegyverrel védeni és virrasztót kiállítani, bár a várszolgálat alól a középkori kiváltságlevél kifejezetten mentesítette őket. A libertinusok levelet hordtak, őrizték a vár tilalmas erdeit és vizeit, a Zalatna folyó gazdag pisztrángállománya miatt ugyanis egész folyásában tilos volt. Felügyeltek a szomszédos falvak jobbágyaira, akik a vár tilalmas erdeiben bizonyos feltételek mellett zsindelyt készíthettek. Medve-, róka- és farkasbőrt szolgáltattak be, de a várba hordott „vadak után a régi szokás szerint bibáliát kaptak. A vár erdeiben az uradalom állatainak, a juhoknak szállást, a szarvasmarhának és a lovaknak kosarat készítettek, ugyanakkor szántást, fuvart és egyéb jobbágy munkát nem teljesítettek. A 17. századra, 1663-ra az uradalom többi falujából, így Nagyszalatnáról is eltűntek a királyi vadász kiváltsággal vagy liber státusszal rendelkező erdei foglalkozást végző személyek. Az Árpád-kori erdőispánságokat az Anjouk alatt a királyi birtok új szervezete, a váruradalmak kiépítése váltotta fel. Ezekbe mentették át 8115