Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982)

Bevezetés

Megyénk az ország azon megyéi közé tartozik, ahol a legtöbb volt a változás a felszabadulás óta. Ha összehasonlítjuk megyénk 1945 januári, az 1950-ben végrehajtott átfogó megyerendezés utáni, vagy a jelenlegi állapotot rögzítő térképet, alig állapítható meg azonosság. Az államigazgatási határok és települések rendje évszázadokon át nem változott annyit, mint 1945 óta. Közvetlenül a felszabadulás után az államigazgatás helyi ügyeinek intézését a nemzeti bizottságok vették át. A sajátos történelmi körülmények között megalakult nemzeti bizottságok a demokratikus államtól kapott feladataikat megoldották, szerepüket betöltötték. Az 1949-ben elfogadott alkotmány előírásainak megfelelően 1950. június 15-én Budapesten és a megyékben, 1950. augusztus 15-én a járásokban, városokban és a fővárosi kerületekben alakultak meg ideiglenes jelleggel a tanácsok. Átmenetileg a választásokig a népfront delegálta szervek töltötték be a helyi ügyek intézésének szerepét. 1950. október 22-én a tanácsok összes fokozataiban megválasztották a tanácsok tagjait. Ennek megfelelően képviseleti szervek létesültek a fővárosban, a megyékben, a fővárosi kerületekben, járásokban, városokban és a községekben. Ezekeben az igazgatási egységekben — néhány községet leszámítva - hivatali apparátus is működött. Az elmúlt három évtizedben nemcsak az igazgatási egységek területében, szervezetében, hanem az igazgatás tartalmában és az elnevezésekben is történtek változások, új intézmények létesültek, mások elhaltak. Az első fejezetben a megye közigazgatási területében, szervezeti életében bekövetkezett változásokat sorolom fel időrendben, a változást elrendelő jogforrás megjelölésével. Minden lényeges változás után táblázat jelzi, hogy a megyében mennyi a közigazgatási egységek száma járásonként és összesen. A második fejezetben a megyei tanács tisztségviselőinek és szakigazgatási szervei vezetőinek névjegyzékét dolgoztam fel, megjelölve egyes vezetők munkaviszonyának kezdő és befejező időpontját. A harmadik és negyedik fejezet a városok és járások igazgatási státuszában bekövetkezett változásokat tartalmazza, a változás időpontjának megjelölésével. E fejezetben a községi közös tanácsok megszervezéséről nem esik szó, mert az időrendben megtalálható az első fejezetben és az egyes településeket bemutató szakaszban is. A városi és járási tanácsok tisztségviselőinek, valamint a járási hivatalok elnökeinek, elnökhelyetteseinek a címtára is ebben a fejezetben található. A kiadvány ötödik fejezete a legnagyobb terjedelmű. Itt feltüntetem betűrendben a megye valamennyi községét. A feldolgozás tartalmazza a község igazgatási jogállását, hovatartozását és a szervezetében az elmúlt harmincegy évben bekövetkezett változásokat. A változás az elrendelő hatóság és a pontos időpont megjelölésével van feltüntetve. Itt a jogforrásra nem utalok, mert az az első fejezetben visszakereshető. Ebben a fejezetben is feldolgoztam a tanácsok függetlenített vezetőinek a munkaviszony tartalmára vonatkozó adatait. Névjegyzékbe kerültek a községi tanácsok vb-elnökei, tanácselnökei és ahol voltak, a függetlenített vb-elnökhelyettesek adatai. Minden községben szerepel a vb-titkárok munkaviszonyára vonatkozó időpont is. A személynévmutatóban betűrendi sorrendben vannak feltüntetve mindazok a vezetők, akik a kiadvány korábbi fejezeteiben szerepelnek. Végül a helységnévmutató segít az olvasónak a tájékozódásban. Az egyes települé-