Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982)

Bevezetés

Bevezetés Hosszú évek kutatómunkájának eredménye ez a mű, mely tartalmazza 1945. január 1től a megye igazgatási határait, járások, városok, községek beosztását, az egyes egységek elnevezését érintő változásokat, 1950. június 15. óta pedig a tanácsok tisztségviselőinek és a megyei tanács vb szakigazgatási szervei vezetőinek munkaviszonyával kapcsolatos adatokat. Mind az igazgatási határok, mind a személyi változások lezárásának időpontja 1981. december 31. A közigazgatási határokat érintő módosítások tükrözik a közel négy évtized társadalmi és politikai változásait is. A feudális korszakban kialakult igazgatási határok és intézmények évszázadokon át a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálták. A felszabadulás tette lehetővé, hogy a megmerevedett formák és igazgatási szervek helyett a társadalom fejlődésének megfelelő, a munkásosztály és a néptömegek érdekeit kifejező szocialista államszervezetet létrehozzuk. A tanácsokról szóló 1950. évi I. tv. megalkotásáig a közigazgatás szervezete, formája tulajdonképpen változatlan maradt, bár tevékenységében a szocialista tartalmú közigazgatásjegyei már megtalálhatók voltak. A tanácsok megalakulásától eltelt három évtized alatt - hosszabb-rövidebb ideig sokezer munkás, paraszt, értelmiségi töltött be fontos vezető tisztségeket. Több mint három évtized távlatából nem érdektelen végigtekinteni,kik voltak azok, akik a nép megbízásából vállalták, hogy nemes céljaink megvalósítását áldozatos munkájukkal is elősegítsék. A leggondosabb munka mellett is előfordulhatnak hibák, pontosítást kívánó adatok, főleg, ha a források sem voltak hibátlanok. Ezért a könyvben található időpontok munkaviszony igazolására nem használhatók. A kiadványnak nem volt célja foglalkozni a tanácsok megalakulásának előzményével, a felszabadulás után létrehozott nemzeti bizottságokkal és demokratikus tartalommal megtöltött helyi önkormányzati szervekkel, azok politikai tartalmával, csupán a szervezeti és személyi változások valóságot megközelítő feldolgozását tartottam feladatomnak. A társadalmi, a gazdasági és politikai fejlődést követték a fejlettebb tanácsigazgatási szervezeti formák is. Ilyenek voltak időrendben Várpalota, Keszthely, Ajka, Tapolca, Balatonfüred községek várossá szervezése, a kis területű és alacsony lélekszámú (balatonfüredi, sümegi, zirci) járások megszüntetése, egyes települések nevének megváltoztatása, összeépült települések egyesítése (községek egyesítése, községek várossal való egyesítése), községi közös tanácsok szervezésének uralkodóvá válása, Várpalotán átmenetileg városi kerületi igazgatási egység létrehozása, a nagyközség kategória (ismételt) bevezetése, városkörnyéki községek hálózatának kiépítése, a járási tanácsok megszüntetése, helyette szakigazgatás jellegű szervezet létrehozása. A könyvet elsősorban szakmai jellegűnek tartom. A szakemberek mellett kiválthatja azonban a nem államigazgatásban dolgozók érdeklődését is, akik figyelemmel kísérik tanácsrendszerünk változásait és fejlődését. Hasznos segítség lehet azoknak is, akik átélték a történelmi időszakot és az utókor számára is.