Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Pup Csilla: Nyilasok Ölbőn. Egy "nyilafészek" hétköznapjai a 2. világháború előtt, 1934 - 1939
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/2 Eredics János ölbői lakost helyettes bírónak, mert Kovács Antal őt jelölni kérte. Jelentem továbbá, hogy Kovács Antal Ölbő községben nem kívánatos egyén, de az utóbbi időben mindenféle tekintetben annyira óvatos magatartást tanúsít, nehogy őt bármiféle címen is felelőségre lehessen vonni.”138 A fellebbezést Vas vármegye törvényhatósági kisgyűlése 1944. augusztus 14-i ülésén tárgyalta és elutasítás mellett az ölbői községbíró választást helybenhagyta.139 Az 1930-as években a közigazgatás, a csendőrség és az egyház sikeresen ellenállt a nyilasoknak, miközben a nyilas szervezetek maguk is próbálták egymást kiszorítani. így történt ez Ölbőn is, ahol a körjegyzőség, a helyi csendőrőrs és a falu plébánosa hathatósan fellépett a nyilas propaganda féken tartása érdekében, de a község önkormányzata is „kivettette” magából a nyilasokat. Míg 1941-től az ország fokozatosan a szélsőjobb és a nácizmus felé tolódott, addig Ölbőn a nyilasok „pünkösdi királyságának” nem lett folytatása, semmi jelét nem találni annak, hogy később a falu, akár a nyilas uralom alatt is, bármi szélsőséges tevékenységnek helyet adott volna. 1945-ben az ideiglenes nemzeti kormány az 1945. évi 529. M. E. számú rendeletével a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról döntött. Ekkor került sor, többek között, a nyilaskeresztes párt felszámolására is.140 Az ölbői körjegyző 1946 júniusában kelt jelentéséből tudjuk, 138 MNL VaML Sárvári jár. főszolg. Közig. ir. 2512/1944. A Sárvári járás főszolgabírójának levele Vasvármegye alispánjához az ölbői bíróválasztás elleni fellebbezés tárgyában, 1944. július 15., Ölbő. 139 MNL VaML Sárvári jár. főszolg. Közig. ir. 2512/1944. Vasvármegye törvényhatósági kisgyűlése véghatározata, 1944. augusztus 14., Szombathely. 140 Magyarországi Rendeletek Tára, 1945. Bp., 1946. 49-50. p. hogy községben feloszlatásakor a Nyilaskeresztes Párt 65 fő létszámmal működött és szervezkedésen kívül más tevékenységet nem fejtett ki.141 Az elöljáróság közvetlen tudomása szerint a pártszervezetnek sem ingó, sem ingatlan vagyona nem volt.142 Arra a kérdésre, hogy ha az 1930- as években egy falu egyik legnagyobb munkaadója történetesen zsidó származású volt, akkor szükségszerűen megjelent-e ott a rasszista propaganda, és a falu elkerülhetetlenül „nyilasfészek”-ké vált-e, csak sok településre kiterjedő, jelentős összehasonlítható forrásanyag alapján lehetne választ adni. Az ölbői példa mindenesetre azt mutatja, hogy ez a jólismert forgatókönyv érvényesült a történet kezdeti szakaszában, az 1930-as évek végén, itt is, de a helyi közélet mégsem követte a későbbiekben az országos politika fordulatait. A helyi nyilas hangadót éppen a német megszállás után sikerült a falu közéletből végleg eltávolítani. Az ölbői történet ezért, úgy vélem, számos érdekes tanulsággal szolgálhat a szélsőséges mozgalmakkal szembeni lokális ellenállás történetéhez. ZÁRSZÓ A két világháború közötti időszakban felerősödött antiszemitizmus nyomán megalkotott jogfosztó, kirekesztő törvények után a 2. világháború idején az állam által elkövetett merénylet a hazai zsidóság ellen rengeteg áldozatot követelt. 141 MNL VaML Vas vármegye alispánjának iratai (továbbiakban: Alisp.) Közig. ir. П. 4139/1949. ikt. sz. 5631. rendszám. Az ölboi körjegyző levele a Sárvárijárás főjegyzőjéhez, 1946. június 12., Ölbő. 142 MNL VaML Alisp. Közig. ir. II. 4139/1949. ikt. sz. 5631. rendszám. Jegyzőkönyv az Ölbő községben az 529/1945. M. E. számú rendelet 3. §-a alapján felszámolt szervezetek tulajdonát képező ingóságokról, 1946. június 8. 74
