Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Pup Csilla: Nyilasok Ölbőn. Egy "nyilafészek" hétköznapjai a 2. világháború előtt, 1934 - 1939
2017/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Az újságíró által megszólaltatott Király József (1882-1944) ölbői körjegyző szerint „a körjegyzőségen panaszt nem vettek a bérlő ellen. Az tény, hogy hibásak. Nem tudnak bánni a munkásokkal Hiba van a munkásokban is. Való, hogy már négyszer bedobálták az ablakaikat Legutóbb egy munkáscsoport az Erger-bergert8 énekelte, amidőn a mezőről hazafelé tartott. Akik ezek között voltak, mind elbocsátották.”9 Az újságcikkben megszólaltatottak véleménye szerint „a sérelmek önkéntelenül is belehajtják az embereket az antiszemita nyilaskeresztes mozgalomba. Úgyhogy Ölbőn az egész falu ezért nyilas. A faluban a férfiaktól kezdve apró gyermekekig valamennyien nyilas módra köszönnek, amivel valóságos állandó tüntetést fejeznek ki bérlővel szemben.... Állandóan tele szórják Ungár falubeli majorjának udvarát és teleragasztják ablakait nyilaskeresztekkel”10 - tudósított a napilap. Az újságíró által megkérdezett Harmat József tanító szerint is „tarthatatlan a helyzet,... fel van zúdulva a bérlő ellen az egész falu. Most már vasámapról-vasámapra verik egymásután az Ungár ablakait”11 A cikk felelevenített egy, a falubeli legények és Ungár fiai közötti, korábbi összetűzést is, amely odáig fajult, hogy Ungárék állítólag revolvert használtak és a csendőrségnek kellett közbelépnie. Az eset kapcsán közrend elleni kihágás és tiltott fegyverhasználat okán tett feljelentést a csendőrség.12 Góczánjózsef állításai az ölbői bérgazdaságról és a településen uralkodó állapotokról Ungár Miksa részéről helyreiga8 Zsidóellenes gúnydal a Horthy-korszakban. Refrénjéről - Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember...) - nyerte közkeletű elnevezését. Róbert Péter: Régi nóta, hírhedt nóta. http://www.szombat.org/ archivum/regi-nota-nirhedt-nota (Megtekintve: 2018. március 11.) 9 Góczán, 1935.5. p. 10 Uo. 11 Uo. 12 Uo. zító nyilatkozat megjelentetését vonták maguk után a Vasvármegye szeptember 1-jei számában. Ungár véleménye szerint Góczán írása „részben valótlan adatokat tartalmaz, rézben pedig a való tényállást elferdítve ismerteti.’43 Nyilatkozatában tételesen cáfolta Góczán cikkének álKtásait. Az aratómunkások ünnepnapon történő dolgoztatásával kapcsolatban a hatóságok által az aratás gyors befejezésének elősegítése érdekében Péter-Pál napját követő két vasárnapon a munkaszünet rendeletileg történt felfüggesztésére hivatkozott, amiből csak az egyik vasárnapot vette igénybe. A Góczán cikkében felemlegetett lakásviszonyok kapcsán írta: „lakásviszonyokon jó magam nem segíthetek, bérbeadómnak (báró Baich Mihály) pedig a mai viszonyok mellett, alig van erre fedezete. A lakások különben megfelelnek a törvényes követelményeknek.”14 Ami a munkások bérét illeti, „azok sem maradnak alatta környékbeli uradalmak által fizetett napszámoknál.”15 Nyilatkozata szerint a kisbéreknek a földeket az OFB (Országos Földbirtok Rendező Bíróság) osztotta ki és nem ő. A kishaszonbérlők helyzetével kapcsolatban tényként közlölte, hogy azok állandó bérhátralékban vannak, a kishaszonbérletek bérét pedig, kúriai ítélet szerint, neki kellett a földesúr, Baich Mihály, részére behajtani, sorolta cáfolatait Ungár. Az antiszemita mozgalom ezt a helyzetet „használja ki agitádós céljaira.... Fizetni nem tudó, vagy fizetni nem akaró emberek érthető gyűlölettel viseltetnek az iránt, aki őket kötelezettségük teljesítéére készteti. Az adós és eladósodott emberek a szébőségesek felé könynyen hajlanak. Ez az egyedüli oka Ölbőn a nyilaskeresztes mozgalom sikerének és semmi más.”16 Megtudjuk tőle, hogy „az ablak be-13 Ungár Miksa: Helyreigazító nyilatkozat. = Vvm., 1935. szept. 1. (továbbiakban: Ungár, 1935.) 5. p. 14 Ungár, 1935.5. p. 15 Uo. 16 Ungár, 1935.5-6. p. 53