Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 ÖSSZEGZÉS Összefoglalva a Bagolyvár építéstörténetét, megállapíthatjuk, hogy jelenlegi formáját öt fázisban nyerte el. A kastély és a hozzá tartozó kert Czvitkovics Károly elképzelése alapján valószínűsíthetően Hötzl József építész tervei szerint készülhetett el. A castellated modort követő épület a magyarországi Rundbogenstil kastélyépítészet egyik legelső példája. Kifinomult ízlésről tanúskodik a kastély formaképzése, tömegalakítása, illetve a homlokzat wagrami terrakotta díszítése. A második fázis Sövegjártó János idejére tehető, amikor is apróbb stiláris változtatásokat ejtettek az épületen, illetve ekkor kerülhetett fel a bagoly a homlokzatra. A Bagolyvár fénykorát özv. Sarlay Ferencné birtoklása alatt élte, aki nemcsak karbantartotta, hanem bővítette is az épületet. Ez a harmadik periódus Wälder Gyula építészhez köthető az 1910-es években, aki új szárnyat toldott hozzá az északi oldalhoz és egy Zsolnay tondót helyeztetett el rajta, valamint a kastély belsejében is jelentős változtatásokat eszközölt. Az 1920-as évekre tehető negyedik fázishoz a Szombathelyi Építő Részvénytársaság, illetve Hochholtzer Ödön építész átalakításai tartoznak. A kastély egy déli szárnnyal, valamint egy kis laternával bővült, illetve a könyvtárat és a dohányzót ebédlővé alakították át. Végül az ötödik periódusba az 1958-ban végzett „tisztító” munkálatokat sorolhatjuk, amely által létrejött a kastély manapság is látható formája (36. kép). 80
