Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)

Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár

2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények nős továbbá, hogy nem részletez sem­mit a levélben, csupán egy rövid felso­rolást ad a helyiségekről, mégis ponto­san tisztában volt a kastély értékével. Fontos adalék még Voyta Adolf (1834-1923) naplóbejegyzése, amit 1849-ben Hötzl tanoncaként írt: „Höl­­zel Józsefnek kiterjedt sok szép építése volt. Templomokat és kastélyokat épített.”58 Az 1847-ben kelt ajánlólevél alapján tudjuk, hogy korábban nem tervezett kastélyt, tehát ez az információ csak az 1847 és 1849 közti időszakra értelmez­hető. Ebben a periódusban Hötzl Szom­bathely térségében tevékenykedett, de - mivel a naplóban többesszám szere­pel - ez a bejegyzés nem vonatkozhat kizárólag a vépi átépítésre, ahol amúgy is kivitelezőként volt jelen. Mindezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy az 1851. évi értékbecslést nem más, mint a kastély építésze készíthette. Hötzl a bécsi Császári és Királyi Akadé­mia építészeti osztályán végzett, tehát tanultságát tekintve képes lehetett a Bagolyvár megtervezésére, továbbá az építészeti kerámiák használata, illet­ve a romantikus stílus sem volt idegen tőle. A Bagolyvár homlokzatán feltűn­nek a vépi kastély sajátos részletmeg­oldásai, mint a saroktornyocskák alsó részének fogazatos megmunkálásai és a szemöldökpárkány pálcatagos kiala­kítása. Elképzelhetőnek tartom tehát, hogy Hötzl József a vépi kivitelezési munkálatokból merítve készítette el Czvitkovics Károly részére a terveket, ezzel elsők között sikerült Magyaror­szágon létrehoznia egy - középkori vá­rakat idéző - Rundbogenstil kastélyt, amely átgondolt környezetével, kert­jével emblematikus épülete lett Szom­bathelynek. 58 Voyta Adolf visszaemlékezései. Szerk. Hudi József, Pápa, 2012. 7. p. A BAGOLYVÁR TÖRTÉNETEN EK MÁSODIK PERIÓDUSA 1857-ben Czvitkovics Károly életében és a Bagolyvár történetében egyaránt fordulópont következett be. Czvitko­vics még 1844-ben, Söptén vásárolt egy hitellel terhelt birtokot,59 azon­ban a kölcsön visszafizetése, valamint a szőlőhegy nagyszabású tereprende­zési és építkezési munkálatai túlzot­tan nagy anyagi terhet jelentek szá­mára. 1852-ben kénytelen volt hitelt felvenni a kőszegi Sparkasse-tól, ami­nek a fedezetét a Bagolyvár biztosí­totta,60 de nem számolt a kamattal, ezért újabb kölcsönöket vett igénybe Kőszegen, majd a szombathelyi püs­pöktől és egyéb magánszemélyek­től. 1857-re fizetésképtelenné vált, így elindult a csődeljárás és az ér­tékfelosztás, amelynek központi ré­szét a Bagolyvár képezte.61 A kastély karbantartásának a fedezése céljából Czvitkovics Károly lekerítette és bér­be adta a telek alján álló házat. 1857- től kezdve minden évben árverés­re került a Bagolyvár, sikertelenül.62 1860-ban - amikor már nem lehetett tovább halasztani az eladást - jóval a becsült érték alatt kelt el a kastély. Különös módon az a Dax János vette meg potom pénzért, akinek Czvitko­vics Károly nagy összeggel tartozott. További érdekessége a történetnek, hogy rögtön a vásárlás után Ambrózy György (1807-1867) báróra ruházta át az épületet.63 Ambrózy György 1867- ben elhunyt a Bagolyvárban, így fia, Ambrózy Béla birtokába került a kas-59 MNL VaML VSZHL jkv. 1844.518. sz. bejegyzés “MNL VaML SzMt. Pp. 86. csomó, V.5/1855. Czvitkovics-csőd 61 Uo. 62 Uo. 63 Uo. 65

Next

/
Thumbnails
Contents