Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények nős továbbá, hogy nem részletez semmit a levélben, csupán egy rövid felsorolást ad a helyiségekről, mégis pontosan tisztában volt a kastély értékével. Fontos adalék még Voyta Adolf (1834-1923) naplóbejegyzése, amit 1849-ben Hötzl tanoncaként írt: „Hölzel Józsefnek kiterjedt sok szép építése volt. Templomokat és kastélyokat épített.”58 Az 1847-ben kelt ajánlólevél alapján tudjuk, hogy korábban nem tervezett kastélyt, tehát ez az információ csak az 1847 és 1849 közti időszakra értelmezhető. Ebben a periódusban Hötzl Szombathely térségében tevékenykedett, de - mivel a naplóban többesszám szerepel - ez a bejegyzés nem vonatkozhat kizárólag a vépi átépítésre, ahol amúgy is kivitelezőként volt jelen. Mindezek alapján joggal feltételezhetjük, hogy az 1851. évi értékbecslést nem más, mint a kastély építésze készíthette. Hötzl a bécsi Császári és Királyi Akadémia építészeti osztályán végzett, tehát tanultságát tekintve képes lehetett a Bagolyvár megtervezésére, továbbá az építészeti kerámiák használata, illetve a romantikus stílus sem volt idegen tőle. A Bagolyvár homlokzatán feltűnnek a vépi kastély sajátos részletmegoldásai, mint a saroktornyocskák alsó részének fogazatos megmunkálásai és a szemöldökpárkány pálcatagos kialakítása. Elképzelhetőnek tartom tehát, hogy Hötzl József a vépi kivitelezési munkálatokból merítve készítette el Czvitkovics Károly részére a terveket, ezzel elsők között sikerült Magyarországon létrehoznia egy - középkori várakat idéző - Rundbogenstil kastélyt, amely átgondolt környezetével, kertjével emblematikus épülete lett Szombathelynek. 58 Voyta Adolf visszaemlékezései. Szerk. Hudi József, Pápa, 2012. 7. p. A BAGOLYVÁR TÖRTÉNETEN EK MÁSODIK PERIÓDUSA 1857-ben Czvitkovics Károly életében és a Bagolyvár történetében egyaránt fordulópont következett be. Czvitkovics még 1844-ben, Söptén vásárolt egy hitellel terhelt birtokot,59 azonban a kölcsön visszafizetése, valamint a szőlőhegy nagyszabású tereprendezési és építkezési munkálatai túlzottan nagy anyagi terhet jelentek számára. 1852-ben kénytelen volt hitelt felvenni a kőszegi Sparkasse-tól, aminek a fedezetét a Bagolyvár biztosította,60 de nem számolt a kamattal, ezért újabb kölcsönöket vett igénybe Kőszegen, majd a szombathelyi püspöktől és egyéb magánszemélyektől. 1857-re fizetésképtelenné vált, így elindult a csődeljárás és az értékfelosztás, amelynek központi részét a Bagolyvár képezte.61 A kastély karbantartásának a fedezése céljából Czvitkovics Károly lekerítette és bérbe adta a telek alján álló házat. 1857- től kezdve minden évben árverésre került a Bagolyvár, sikertelenül.62 1860-ban - amikor már nem lehetett tovább halasztani az eladást - jóval a becsült érték alatt kelt el a kastély. Különös módon az a Dax János vette meg potom pénzért, akinek Czvitkovics Károly nagy összeggel tartozott. További érdekessége a történetnek, hogy rögtön a vásárlás után Ambrózy György (1807-1867) báróra ruházta át az épületet.63 Ambrózy György 1867- ben elhunyt a Bagolyvárban, így fia, Ambrózy Béla birtokába került a kas-59 MNL VaML VSZHL jkv. 1844.518. sz. bejegyzés “MNL VaML SzMt. Pp. 86. csomó, V.5/1855. Czvitkovics-csőd 61 Uo. 62 Uo. 63 Uo. 65
