Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 részletezte, tartalmát nem árulta el. Czvitkovics Károly művelt, több nyelven beszélő nemes ember volt, aki a filozófia mellett a kultúrára, a művészetekre is nagy érdeklődéssel tekintett. Czvitkovics 1853-tól a városi tanács képviselője lett, ahol feladatai között szerepelt, hogy szakértők segítségével építkezési és tisztasági tervezetet hozzon létre, illetve épületek felméréseit végezze el.50 1854-ben tanácsnokká választották és - egy március 13-i bejegyzés tanúsága szerint - köszönetét mondanak neki, amiért február 15-én a város csinosítására adakozási estet, mulatságot rendezett.51 A vigadalomra Szombathely vezetőit és jelentős egyházi személyiségeit hívta meg. A leírás többször kiemelte Czvitkovics Károly rendkívüli műveltségét és ízlését, esztétikai érzékét, jó szervezőképességét, illetve az alkalomhoz illő helyszínválasztást. Részletesebben nem szól a bejegyzés a helyszínről, azonban elképzelhető, hogy a Bagolyvárban tartották az estet. Ezt támasztja alá azon 1851. évi jegyzőkönyvi bejegyzés, miszerint a kastély a város kényelmét szolgálta, tehát korábban is tarthattak itt hasonló összejöveteleket. Visszatérve Czvitkovics 1854. évi méltatásához, találkozhatunk еду érdekes információval a szövegben. Ó ekkor már nemcsak tanácsnok volt, hanem a város Szépítő Választmányának az elnöke is. A választmány célja Szombathely arculatának csinosítása, a városkép egységesítése, a lakóházak korszerűsítése, illetve tűzvédelmi feladatok ellátása volt, amelyhez anyagi támogatókat gyűjtött az est során. Az, hogy Czvitkovics Károlyt választották a Szépítő Választmány elnökének, egyértelműen mutatja tájékozott“MNL VaML Szvkt. jkv. 1852-1853. 139. bejegyzés, 1853-1854.106., 114. bejegyzés 51MNL VaML Szvkt. jkv. 1853-1854.88. bejegyzés ságát az építészet világában, valamint kifinomult ízléséről is tanúskodik. Mindezek alapján elképzelhetőnek tartom Czvitkovics Károly részvételét a Bagolyvár megtervezésében és felépítésében. Tőle származhatott az az elgondolás, ami ezt a romantikus, castellated stílusú épületet eredményezte. A kert is minden bizonnyal az ő igényeit követte, mivel külön részt alakítottak ki a bevételi forrást biztosító faiskolának, a hozzá tartozó épületekkel és üvegházzal. Pontosan nem lehet még kimutatni, hogyan ismerkedhetett meg a tájképi építészettel, a várkastélyokat idéző, kubusos tagolású romantikus épületekkel, amelyek ihletet szolgáltathattak számára. Habár a kastély tervrajza nem Amerikából érkezhetett, az azonban elképzelhető, hogy a világlátott Czvitkovics Alexanderen keresztül értesült Károly a legfrissebb építészeti áramlatról. Ugyanakkor osztrák kapcsolatai révén is találkozhatott az új stílussal. Erről vallanak emléktárgyai és az írott források, amelyek szerint Grazban és Bécsben is megfordult. Ugyanakkor a Bagolyvár érett kialakítása, kiforrott motívumai - a részletformák, valamint a wagrami kerámiák kifinomult alkalmazása alapján - egy kvalitásos építész jelenlétét is feltételezi, aki segíthette az építtető - Magyarországon még újdonságnak számító - elképzelésének gyakorlati megvalósítását. Hötzl József, az építész Ha a korábbiakban bemutatott jellegzetességek mellett megfigyeljük a Bagolyvár középső rizalitjának elrendezését - az áttört erkélykorlátot, fölötte a nagyméretű, egyeneszáródású osztott ablakot, valamint a lépcsőzetes, saroktornyokkal szegélyezett attikát -, illetve a torony kialakítását, láthatjuk, hogy бо
