Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 STÍLUSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A romantikus építészet gyökerei a 18. századi Angliában keresendők, amikor is felbukkantak az első olyan tendenciák, amelyek már eszmeiségükben rokoníthatóak ezzel a stílussal. Ennek az új látásmódnak az egyik elméleti megfogalmazója Edmund Burke (1729-1797) volt, aki a Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően című írásában azt fejtegette, hogy a fennköltség elengedhetetlen velejárója a homály, az erő és az erőszak,34 aminek pedig stiláris szempontból leginkább a középkor formavilága, azon belül is a gótika - a szakirodalom ezt csúcsíves romantikának nevezi - tudott eleget tenni.35 Ám a romantikus építészet elemei csupán egy hangulatot kívántak közvetíteni, nem törekedtek a gótika régészetileg hű visszaadására. Ennek a felfogásnak a legkorábbi példái az angol tájkerti építészetben jelentek meg - stowei kert Temple of Modern Virtue vagy a Temple of Liberty építménye -, de hamar utat tört magának a kastélyok világában is.36 Az aszimmetria, illetve a különféle csúcsívek a középkort, pontosabban a gótika stílusát idézték, ám mindezt történetileg hiteltelen formában jelenítették meg. A Strawberry Hill épülete a pártázott, erődített jellegével a castellated műfaj 18. századi képviselője, ami később igen 34Komáromy Zsolt: Társas lét és rettenet. = Buksz, 2008.3. sz. 227-228. p. 35 Kománk Dénes: Egy sajátos tendencia a romantika korának építészetében. Az ún. kubusos stílus kérdése, (továbbiakban: Komárik, 1981.) In: Művészet Magyarországon, 1830-1870. Katalógus. 1. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György. Bp., 1981. (továbbiakban: Szabó - Széphelyi, 1981.) 24. p. 36 Michael J. Lewis: The Gothic Revival. London, 2002.23. p. (World of art) kedvelt lett a kastélyépítészetben. A romantika - korai megjelenése ellenére - igazán csak a 19. századra erősödött meg és indult hódításnak Angliából. A hazai építészetben az 1830-as és 1840- es években a klasszicizmus még javában virágzott, ám ezzel párhuzamosan felbukkant már a csúcsíves romantika is, amelynek egyik első példája gróf Zichy-Ferraris Emmánuel (1808-1877) oroszvári kastélya (17. kép), Franz Beer (1804-1861) tervei alapján vagy Alois Pichl (1782-1856) nagyugróci Keglevichkastélya.37 Ezen épületekre az angol castellated modor, illetve a csúcsíves formavilág a jellemző, ami egy sajátos közép-európai változatban nyilvánul meg. Az új stílus terjedésében nagy szerepet játszott az osztrák tervezőkjelenléte és befolyása a hazai építkezéseknél. Elsősorban a nemesek megbízásából a kastélyuk átépítésére fogadták fel a bécsi tanultságú építészeket - az előbbiekben említetteken kívül ide sorolható ajohann Romano (1818-1882) tervei nyomán átalakított vépi Erdődy-kastély (18. kép) -, ezért a romantika stílusjegyei főleg a részletformák képzésében nyilvánultak meg, hiszen az alaprajz és a tömeg már adott volt. Az 1850- es években megjelent Magyarországon a romantikus építészet másik tendenciája, ami a félköríves formákat kedvelte.38 Ezen áramlat jegyei már Karl Friedrich Schinkelnél (1781-1841) is megfigyelhetőek, ám kialakulása igazából a dél-német vidékhez köthető, ahonnan később egész Közép-Európában, így a magyar területeken is elterjedt.39 Ez a stílus a romanikát helyezi előtérbe és nem ritkán quattrocento, illetve kele-37Bibó István: Építészet és építészeti tervek. In: Szabó - Széphelyi, 1981. (továbbiakban: Bibó, 1981.) 20. p. 38 Bibó, 1981. 21. p. 39Komárik, 1981. 25. p. 54
