Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)

Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár

Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 •Szombathely 10. kép A Bagolyvár délnyugati látképe. Képeslap, 1930 I (Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből) &bagolyvár Az ehhez hasonló megoldás nem rit­ka a 19. századi villaépítészetben, ame­lyet svájci pavilonos stílusnak is szok­tak nevezni.30 Ezt a feltételezést alá­támasztja egy 1857-es dokumentum, amely a Bagolyvárat egy kifinomult ízlésű „svájci stílű palotaként” nevez­te meg.31 Itt szeretném megemlíteni, hogy egy 1930-as képeslapon - még át­alakítása előtti állapotban - látható az udvari homlokzat, aminek a teljes felü­30 Schwarz, Mario: Die stilistische Situation im Villenbau um die Jahrhundertwende. In: Landhaus und Villa in Niederösterreich, 1840-1914. Hrsg. Klaus Eggert. Wien-Graz- Böhlau, 1982.115-145. p. 31MNL VaML Szombathely Cs. Kir. Megyetör­vényszék iratai. Polgári törvényszéki ügy­viteli jegyzőkönyvek, polgári iratok és pe­rek. (továbbiakban: SzMt. Pp.) 86. csomó, V.5/1855. Czvitkovics-csőd. Árverési hirdet­mény, 1857. május 3. letét farács borítja (10. kép). Vélemé­nyem szerint, habár a képeslap már a kastély egy későbbi fázisát mutatja, az udvari homlokzaton még az eredeti formák jelentek meg. A Bagolyvár épí­tésze előtt tehát nem volt ismeretlen a svájci ház modor. A korabeli leírásokból ismerjük, hogy a kastélyhoz hozzátartozott egy üvegelemekből összeállított pálmaház is, amiben többek között indiai azále­­ák, rododendronok, agavék, citromfák, oleanderek, teacserjék, coffeák virul­tak. A pálmaház nem maradt fenn, azonban az 1857. évi kataszteri térké­pen mind a kastély északi, mind pedig a déli oldalán látható egy-egy szárny­szerű építmény, amely az épülethez kapcsolódott. Egy 1857-ből származó leltárból kiderül, hogy a 10 hold nagy-48

Next

/
Thumbnails
Contents