Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények az 1850-es évek elejéig még főként csak osztrák, elsősorban bécsi építészek rendeltek egy-egy nagyobb megbízásukhoz terrakotta díszt. A gyár a legjelentősebb megbízását Ludwig Förstertől és Theophil Hansentól kapta, akik a bécsi Arsenal építkezéseinél alkalmaztak nagyszámban építészeti kerámiát a wagrami üzemből.27 Ybl és a wagrami gyár közti levelezés az ikervári kastély kerámiadíszeire vonatkozik, ám ha a megvizsgáljuk a fóti templom, vagy éppen a nagycenki plébániatemplom terrakottáit és összehasonlítjuk őket a wagrami gyár termékeivel, komoly hasonlóságokra lehetünk figyelmesek. A fóti templom fríze megegyezik Bad Vöslau egyik villáját díszítő wagrami kerámiamintával, annyi különbséggel, hogy Foton a rozetták helyett kereszteket láthatunk a fonatok között. A nagycenki templom bélletes kapujának csavart kerámiaoszlopai szintén erős párhuzamot mutatnak a Schönau an der Triestingben található, az 1840-es évek végén épült Pacher von Theinburg családi mauzóleumának wagrami eredetű terrakottaoszlopaival.28 Ezen analógiák alapján, valamint annak fényében, miszerint Ybl Miklós Ikervárra, illetve Károlyi György pesti címére egyaránt a wagrami gyárból rendelte a kerámiákat, feltételezhetjük, hogy a fóti és a nagycenki templom terrakottái is ebből az üzemből valóak. Mivel a Bagolyvárat díszítő terrakották szoros párhuzamai az Ybl Miklós épületein található kerámiáknak, amelyeket nagy valószínűséggel Wagramban készítettek, a szombathelyi épület fényében érdemes újra szemügyre venni az osztrák gyár terméke-27Rychlik, 1996. 514. p. 28 Uo. it. A Bagolyváron található terrakotta tojásléc, amely motívumsor szélein akantusz levelek láthatóak, megtalálható többek között Badenben, a Doblhoff park rózsakertjének épületén, aminek kerámiáit a szóban forgó gyárban készítették. Ezen kívül a szombathelyi kastély attikáján helyet kapott növényi dísz pontos mására lehetünk figyelmesek Bad Vöslau több wagrami terrakottával díszített villáján is (pl.: Hügelgasse 36.). A Bagolyvár egyik jellegzetes kerámia eleme a homlokzatból kitekintő fej. Bad Vöslauban szintén jelen vannak a gyárban készült növénydíszes terrakotta lapok, amelyek közepén egy fej található. Emellett a Jägermayerstraße egyik lakóházának a homlokzatán három, Wagramban gyártott kerámia fej kapott helyet, amelyek közül a középső a Bagolyvárhoz hasonlóan bajszos, szakállas kialakítású. Az 1852-ben épült Villa Steinbergen egy tondóba foglalt férfi büszt látható, amit növényi palmettás indák kereteznek. Ez a koncepció emlékeztet a Bagolyvárra, de a szegélyminták között apró eltérések vannak. A villa ablakai alatt, valamint a teraszon mellvédszerűen elhelyezett terrakottadíszek (8. kép) viszont már teljesen azonosak a szombathelyi épület erkélykorlátjának kerámialapjaival (9. kép). Láthatjuk, pontról-pontra megegyeznek az elemek egymással. Érdekes, hogy a kerámiatáblák felhasználása is hasonló a két épületen. A Bagolyvár terrakotta díszei közül tehát három különböző motívum pontos mása is szerepel azokon a badeni és bad vöslaui villákon, amikre a wagrami gyár készítette - az 1850-es évek elején - a kerámiákat, valamint a szombathelyi kastély további elemei hasonlóságot, némely esetben pedig azonosságot 45
