Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)

Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas vármegyi cigányösszeírások. A népességi, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 2. rész

Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 Kőszegi járás 1776 1777 Kemenesaljái járás 1776 1777 Németújvári járás 1776 1777 Tótsági járás 1776 Összesen 1776 1777’ gyermekek 8,0 8,7 5,6 8,5 7,8 8,0 7,5 7,6 7,7 fiúk 10,6 9,1 8,6 8,5-7,6 8,3 9,4 8,4 leányok 7,2 7,5 8,0 7,1-6,3 9,8 8,0 7,7 *A Tótsági járás nélkül 20. táblázat A Vas vármegyében összeírt roma gyermekek, fiúk és leányok átlagos életkora járásonként, 1776- 1777-te ki a romagyermekekének, miközben ez a házas, illetőleg házatlan zsellérek fiainál 14,0 év volt.26 A GYERMEKEK, A FIÚKÉS A LEÁNYOK BECSÜLT SZÁMA KÜLÖNFÉLE SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK ALAPJÁN A gyermekek számának becslése Az összeíráskor elkövetett adatfelvéte­li pontatlanságok és a gyermekelvéte­lek megnehezítik a Vas vármegyei ro­mákról rendelkezésre álló számadatok kiértékelését. Elsősorban a fiúk és leá­nyok sorai maradtak részben kitöltet­lenül, ezért három, egymástól eltérő módszer alkalmazásával megkísérel­jük, hogy eljussunk a kívánt eredmé­nyekhez, és hogy elérjük a megközelí­tő számértékeket. A számítások 1777- ben figyelembe veszik a Tótsági járást is, feltételezve, hogy annak azonos a struktúrája az 1776. évivel. Az „A” módszer egy régióban vagy járásban élő családok gyermekeinek, fi­ainak és leányainak átlagszámaiból in­dul ki, azután pedig ezeket az értéke­ket a családok összességére vonatkoz­tatja. A „B” módszer a Vas vármegyén belüli családonkénti legmagasabb gyer­mek-, fiú és leány átlagszámokkal ope­rál, és azokat vetíti a családok számára. A „C” módszer minden járás legmaga­sabb középértékéből átlagot képez, amellyel megszorozza a családok szá­mát. A „D” módszert csak az 1777. évi összeírás esetében alkalmaztuk, mivel az összeírás a Németújvári járásról ké­szített része 52 családban mind a fiúk és leányok számát, mind pedig kereszt­nevét tartalmazza, és így azok összegé­ből családonkénti átlag volt számítha­tó, amely középértékeket használtuk azután a becsléshez. (21. táblázat)27 A fiúk becsült száma A három számítási módszer alkalmazá­sával megkapott adatok jelentősen kü­lönböznek egymástól. Ha minden járás­ban az egy családra eső gyermekek, fiúk és leányok legmagasabb számait vesz­­szük, és azokat átlagoljuk, majd pedig e számértékekkel megszorozzuk a csalá­dok számát, akkor egymástól igencsak eltérő eredményeket kapunk. (22. táb­lázat)28 Ha megnézzük a Vas vármegyé­ben egy családra eső gyermekszámot - ez 1776-ban a Németújvári járás 1. ke­rületében élő 64 családnál 3,17,1777-ben szintúgy a németújvári 1. kerületben re­gisztrált 50 családnál 2,87 volt - és ezt használjuk a becsléshez, azaz megszo­rozzuk a családok számával, olyan ma­gas értéket kapunk, hogy azt nem hasz­nálhatjuk az általánosításhoz. 27MNLOLCÖ., 1776., 1777. 28 Uo. 26BLABFHSch Úö. 26

Next

/
Thumbnails
Contents