Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
M. Kozár Mária: Pável Ágoston (1886 - 1946) a tudós műfordító
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 konságot... A szlovénok többnyire az ő zászlóik alatt harcoltak, s így eléggé ismerték jó és rossz tulajdonságaikat.”16 Az előbbivel ellentétben a Mátyás török fogságban (Kralj Matjaz v turskijeci) első versszakából már kiderül, hogy Mátyás magyar király: „Mátyás király, Mátyás király! / Be gyönyörűen ragyog a fődön a magyar korona!" A továbbiakban megtudjuk, hogy török fogságba került és a börtönben a török szultán kisebbik lánya felajánlotta, hogy kiszabadítja, ha utána feleségül veszi. Mátyás nem veheti feleségül, mert már nős, öccsét ajánlja maga helyett, akit szintén Mátyásnak hívnak. A török szultán kisebbik lánya meg is szökteti Mátyás királyt, s feleségül megy öccséhez. Erről szól a monda. Valójában Hunyadi Mátyásnak nem öccse volt, hanem bátyja és nem Mátyásnak hívták, hanem Lászlónak. Pável Ágoston a műfordításhoz ezt a megjegyzést fűzte: „Mátyás a történelem tanúsága szerint sohasem került török fogságba, de apját Sibinjanin Jankót (Hunyadi Jánost - a szerző megj.) több ízben is elfogták ellenségei. Lehet, hogy ezeknek az eseményeknek az emlékét őrzi a költemény.”17 A Mátyás király és Alencica (Kralj Matjaz in Alencica) balladában nem a király, hanem a felesége kerül török fogságba. A házasságkötésük utáni hatodik napon a király: „Nyeregbe szökken s gyors lován / kinyargal vára kapuján: / le a dunai végekre, / a magyar őrvidékre.” Harcba kell szállnia a törökkel, ezért fiatal hitvesét óva inti: „Ne járj a kertben... Kard zörög / a bokrok közt, s megejtenek / a csalafinta törökök!”. Mátyás hősiesen harcol, amikor egy madár hírül 16 S. Pável - M. Kozár, 2016. 210. p. 25. jegyzet. 17 S. Pável - M. Kozár, 2016. 210. p. 26. jegyzet. hozza, hogy feleségét elrabolták a törökök. „s felhőnél is sebesebben / száguld haza egyenesen, / hol fehér falú vára áll / a nagy Duna partjainál...” Török ruhába öltözve Törökországba nyargal „legtüzesebb fehér lován”. Ott csellel kiszabadítja asszonyát, a nyomába eredő törököket mind lekaszabolja, s sikerül elérniük a Száváig. Ott „...Átúszik a széles folyón. / Túl rajta már végtelenül / az áldott magyarföld terül” Pável Ágoston itt is utánajárt a történeti feljegyzéseknek, szakirodalomból is tájékozódott. „Mátyásnak első felesége Kunigunda, Podjebrad György cseh király lánya volt, második felesége pedig Beatrice, nápolyi királylány. Egyik sem került sem török, sem egyéb fogságba. Beatricéről azonban feljegyezték (Mailath: Geschichte der Magyaren III. 69.1. -hivatkozi Pável), hogy mikor Dalmácián át Magyarország felé utazott (1475), nagyon félt a portyázó török martalócoktól. Járt füstölgő, véres romok között, ahonnan alig néhány órája távoztak a dúló csapatok. Csak a Dráván túl érezhette magát biztonságban. Lehet, hogy ez a kalandos utazás szolgáltatott okot a költemény keletkezésére. ”18 Pável Ágoston műfordításait minden esetben jegyzetekkel látta el és hivatkozott az eredeti szlovén mű forrására. A balladák esetében ez a legnagyobb szlovén népköltészeti gyűjtemény, a négykötetes Slovenske narodne pesmi (Szlovén népdalok), amely Ljubljanában jelent meg 1895 és 1923 között.19 Ezért nevezhetjük tudós műfordítónak. Műfordításainak nyelvezete, verselése, szófordulatai pedig az tanúsítják, hogy ő maga is költő volt. 18 S. Pável - M. Kozár, 2016. 210. p. 27. jegyzet. 19Strekelj, Karel - Glonar,Joze: Slovenske narodne pesmi. 1. zv. Ljubljana, 1895-1898.820 p., 2. zv. Ljubljana, 1900-1903.900 p., 3. zv. Ljubljana, 1904-1907. 851 p., 4. zv. Ljubljana, 1923-1908. 819 p. 8
