Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas váremgyei cigányösszeírások. A népesség, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 1. rész
2016/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények AZ 1776. ÉS AZ 1777. ÉVI CIGÁNYÖSSZEÍRÁS VAS VÁRMEGYÉBEN Az alább következő statisztikai elemzés megvizsgálja mindkét - tehát az 1776- ban és az 1777-ben készült - cigányöszszeírást, amelyek elsőként tudósítanak a Vas vármegyei romák foglalkozási szerkezetéről, szociális helyzetéről, a gyermekek életkoráról stb. A másik két Nyugat-magyarországi vármegyében, Mosonban és Sopronban, a legkorábbi cigányösszeírások 1774-ből és 1775-ből származnak. A legelső adatfelvételeket Vas vármegyében 1768- ban hajtották végre. E kézírásos összeírás 52, a Kemenesaljái járásban lévő falura terjedt ki.25 Ezzel szemben ugyanezen járásban az 1776. évi 45, az 1777. évi összeírás pedig 51 település adatait tartalmazza. Utóbbiak már táblázatos formában készültek. Előre elkészített táblázatokat csak 1780-tól használtak. Vas vármegye 1776-ban és 1777-ben négy közigazgatási járásból állt: a Kőszegiből, a Kemenesaljáiból, a Németújváriból és a Tótságiból. Utóbbi a vármegye délnyugati, túlnyomórészt szlovénlakta vidékét foglalta magában. 1778- tól a vármegye közigazgatását átszervezték, és azt az addigi négy helyett hat - úgymint a Kőszegi, a Kemenesaljái, a Németújvári, a Tótsági, a Szombathelyi és a Körmendi - járásra osztották fel. Vasban a többi vármegyétől - amelyek az adatfelvételt az év egyik felére korlátozták - eltértek abban, hogy itt az összeírást 1776-ban és 1777-ben az év mindkét felében - „pro utroque Semestri“ - végezték. A 18. század máso-25 Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL) Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Vas vármegye nemesi köz- és kigyűlésének iratai. Cigányok összeírásai. Conscriptio Zingarorum in Districtu Kemenesalla, 1768.18 föl. dik felében bekövetkezett letelepedésük előtt a romák még félnomádok voltak. Nyáron keresztül-kasul járták az országot, majd ősszel, a hideg beköszöntővel visszatértek téli szálláshelyükre.26 Ez többnyire egy sátor volt, amelyet „csater”-nek neveztek, és a mai Dél-Burgenlandban a 18. század második felében is csak „cigány csader”-ként említettek.27 A félnomád életmód sokáig történő fennmaradása miatt ahhoz, hogy valamennyi romát regisztrálni lehessen, mindkét félévben szükséges volt őket az összeírásba felvenni. Az alábbi vizsgálat mind a négy járásban az következő kategóriákra terjedt ki:28 1. ) Lakhely település 2. ) A családfő vezeték és keresztneve 3. ) Az összeírt gyermekek nem és kor szerint. A további kilenc kategória - mint például a lakás vagy a foglalkozás - egy későbbi, a területi mobilitásra irányuló vizsgálat körébe tartozik. A két összeírásban alkalmazott adatfelvétel közötti - így például a gyermekelvételt vagy a fiúk és leányok számát érintő - eltérések megnehezítik az egységes elemzést, és csak másfajta kép megrajzolását teszik lehetővé. AZ 1776. ÉVI ÖSSZEÍRÁS Az 1776. évi összeírás eltér a 18. század második felének többi adatfelvételétől. Egyrészt minden járás három-öt részre vagy kerületre tagolódott, és azokat arról, a vármegyei közigazgatásban dolgozó személyről - főszolgabíró, szolgabíró 26 Mayerhofer, 1990. 261-288. p. 27 Kropf Rudolf: Die Sozialstruktur der Herrschaft Schlaining im 18. und in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Doktori disszertáció. Kézirat. Wien, 1966. 393. lev.; Mayerhofer, 1990. 261-264. p. 28 A hely-, a család- és a keresztneveket a mai magyar helyesírás szerinti formában közöljük. 73 i
