Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 2. rész: 1906 - 1908
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 kát. A bizottság több helyen is kiszállt a nyílt pályán és a pályatestet is alaposan szemügyre vette.98 A vonal mentén található települések lakosai ünnepelve fogadták a vonatot. Majd estére a cselekmény résztvevői visszatértek a kiindulópontjukba, és az aktus ezzel hivatalosan lezárult. Ezt követően a Pannónia szállóban tartottak egy bankettet. Masirevics aztán november 5-én elrendelte az új vasút megnyitását. Az új vonal tehát ettől az időponttól a közforgalom számára is megnyílt, és az utasforgalom már az első napokban élénknek bizonyult.99 A teherszállítás is elindult, amelyet fokozott a bazaltbányák megnyitása is. A MÁV vezetősége a HÉV-et a pályafelügyelet és -fenntartás céljából a szombathelyi igazgatósághoz rendelte.100 A kereskedelemügyi miniszter az 57,776 kilométernyi vonalat a megnyitásának napjától a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyezte.101 Ekkortájt evidencia volt, hogy az állomásépületeket kisebb forgalomra szabták, amelyek a megnyitást követően sok helyütt, például Sopronkeresztúron, elégtelennek bizonyultak.102 Ezek későbbi kibővítésére is sor került. 98 A kőszeg-soproni vasút bejárása. A megnyitásról még nem határoztak. = Vvm., 1908. nov. 5. 2. p. "A sopron-kőszegi HÉV megnyitása. = VKK, 1908. nov. 13. 830. p.; Százötven utas. = SN, 1908. nov. 8. 3. p.; A sopron-kőszegi vasút forgalma. = SN, 1908. nov. 7.2. p. 100 A sopron-kőszegi vasút. = KésV, 1908. nov. 15. 3. p.; Kövér, 1983.161. p. 101A sopron-kőszegi helyi érdekű vasútnak a nemzetközi egyezmény hatálya alá helyezése. = VKK, 1908. dec. 18. 907. p. 102 Állomási épületek elégtelensége. = SN, 1908. nov. 22.4. p. Sopron vármegyének innentől kezdve nem volt már a közlekedésbe be nem vont területe. A vasút szempontjából kedvezőtlen természetföldrajzi adottságú Felsőpulyai járás is kapott vasutat. A helyi sajtó és a közvélemény is sokat várt a vicinálistól, mivel a területen számtalan kirándulóhely feküdt és ezeket az új vasút a nyaralók és a turisták számára még elérhetőbbé tette. Nem mellékesen a vicinális Sopron kereskedelmét is élénkítette, mert olcsóbbá váltak az élelmiszerek, új gyárak és ipari vállalatok telepedhettek itt le.103 Ekkor tehát egyértelműnek tűnt a vonal hasznossága nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is. Végül hosszas érdekharcok és küzdelmek után Stein Miklósnak 1908-ra sikerült a Sopront Kőszeggel összekötő helyiérdekű vasutat megvalósítania, amellyel nemcsak egy közgazdaságilag fontos kötöttpályás kapcsolat jött létre a vizsgált területen és a két északnyugat-dunántúli város között, hanem a földrajzi adottságoknak és az irányának köszönhetően egy turisztikailag is egyedülálló vonal. 103 Gönczy Béla: A magyarországi keskenyvágányú vasutak országos hálózata. = Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1901. 2. fűz. 81. p.; Sopron-kőszegi vasút. = SN, 1908. nov. 5.1-2. p. 48