Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Melegáné Somogyi Tímea: Tudománytörténeti ritkaság a Szombathelyi Premontrei Gimnázium szertárából. Gothard Jenő 1896-ban készült röntgenfelvételei
2016/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Az érdekes képeket később a nagyközönség is megcsodálhatta, mivel Granitz Vilmos helyi könyvkereskedő kirakatában közszemlére tették.7 A technikai újdonságjelentőségét felismerve hamarosan a tudós premontrei tanár segítségét kérte három helyi orvos egy komplikált műtét előkészítéséhez.8 A többszörös csonttörést szenvedett Palkovics Gyula helyi asztalosmester lábát a betegágynál megröntgenezve sikerült felderíteni a törések pontos helyét, amelyet a képen látható „csipkézett vonal” jelzett.9 Jelenlegi ismereteink szerint ez volt az első eset, hogy Szombathelyen orvosi célra hasznosították az új találmányt. Röntgen 1896 januárjában nyilvánosságra került korszakalkotó jelentőségű felfedezésének kézzelfogható eredményeit így a szombathelyiek 1 hónappal később már saját szemükkel láthatták, illetve gyakorlati hasznosságát is megtapasztalhatták. A lakosság érdeklődését érzékelve Edelmann Sebő 1896. február 29-én a megyeháza nagytermében egy ismeretterjesztő előadást tartott a röntgensugarakról. Az eseményen résztvevők mellett a sajtóban megjelent tudósítás olvasói is tudományos magyarázatot kaphattak a felfedezés lényegéről. A tanár a hallgatóságot megnyugtatva álhírnek nevezte, hogy a röntgensugarak segítségével a jövőben a boríték kibontása nélkül is elolvashatóvá válnának a levelek, ugyanakkor jó érzékkel ismerte fel a későbbi hasznosíthatóság egyéb lehetőségeit, és „nagy jövendőt jósolt a találmánynak az orvosi tudomány terén is.”10 7 Röntgen fényképek Szombathelyen. = Vvm., 1896. febr. 23. 4. p. 8 Operatio a Röntgen sugarakkal. = Dunántúl, 1896. febr. 27.4. p. 9 Röntgen-sugár a betegágynál. = Vvm., 1896. febr. 27.3. p. 10 Dr. Edelmann a Röntgen-sugarakról = Vvm., 1896. márc. 5. 2. p. Edelmann Sebő felvételei sajnos nem őrződtek meg, a vele kiváló szakmai és emberi kapcsolatban álló, és ezzel egy időben ugyancsak röntgen-sugarakkal kísérletező Gothard Jenő képei azonban szerencsésen ránk maradtak. A herényi csillagvizsgáló megalapítójaként, valamint kiváló fotográfusként egyaránt híressé vált Gothard Jenő saját természettudományi laboratóriumában, 1896. január 23-án - Wilhelm Conrad Röntgen első nyilvános bemutatójával egy időpontban! - készítette legkorábbi röntgenfelvételét, amelyet számos további követett. A tudós már ezt megelőzően is használt, sőt maga is állított elő gázkisülési csöveket, így birtokában volt a szükséges technikai eszközöknek és elméleti ismereteknek. Képein különböző tárgyakat és állatokat - veréb, béka, gyík, lábatlan gyík, tengeri csillag, kagylók, csigák - örökített meg, valamint barátja, Konkoly Thege Miklós (1842-1916) csillagász bal kezét. Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont gyűjteményében ma is megtalálható, illetve az intézmény honlapján is megtekinthető az a tudományosan feldogozott 24 darab üveglemez, amely 1896-ból származik.11 Az előbbi képsorozathoz tartozik a Premontrei Gimnáziumban fellelt 21 db üveglemez és 1 db papírkép is, amelyek részletes adatait az 1. számú táblázat tünteti fel. A felvételek között kettő olyan akad, amely megtalálható a herényi obszervatórium gyűjteményében is: az ott 17. és 18. szám alatt nyilvántartott fürge gyík, illetve a 28. számot viselő tengeri csillag. nVincze, 2014. 128-131. p.; http://www.gothard.hu/gttak/instruments/x-ray-tubes-and-images/x-ray-images/x-ray-images.php (Megtekintve: 2016. március 27.); Jeszenszky, 1981. 592-594. p. 11
