Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Feiszt György: Bikák, csődörök, kanok… Apaállatokkal kapcsolatos dokumentumok Vas megyéből
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 2. / a fent említett időn belül köteles vállalkozó a megállapított díjazásért a tenyészkant jó minőségű takarmánnyal (árpa, zab, tengeri) tartani, naponta többször jó vízzel itatni és gondoskodni azzal, hogy folyton száraz almon vagy hídláson álljon. Köteles egy tiszta szellőztethető világos és emellett, legalább négy nm területű ólról gondoskodni, és azt két havonként kimeszelni. 3. / Köztenyésztésre szolgáló tenyészkannal egy ólban más sertést tartani, vagy a kant egyes gazdákhoz bármi célra kiadni büntetés terhe mellett tilos. 4. / Köteles a vállalkozó a kan legcsekélyebb megbetegedéséről tulajdonost, illetve annak képviselőjét azonnal értesíteni, mert amennyiben azt elmulasztja, kártérítéssel tartozik. Ugyancsak jelenteni tartozik, ha nála más sertés megbetegszik, hogy a ragályozás elkerülhető legyen. 5. / a kan állatorvosi kezeltetése és a rendelt gyógyszerek költségei az állat tulajdonosát terhelik, kivéve, ha a megbetegedés a vállalkozó hanyagsága vagy mulasztása folytán állt volna elő, mert ez esetben a költségeket a vállalkozó köteles viselni. 6. / A tenyészkan tartásáért az első pontban megállapított időre vállalkozó egyéni tartás esetén az eladási ár fele részét, kétévi tartás esetén - ha a bizottság az állatot továbbra is megfelelőnek találja - az egész eladási árat kapja. Úgyszintén kap minden anyaállat után hat liter árpát és egynegyed mérő16 krumplit évenként. 1.1 A vállalkozó ellenőrzésére jogosított, a községbíró, az apaállatvizsgáló bizottság, a járási főszolgabíró, illetőleg a járási m[agyar] ídr[ályi] állatorvos és a m. kir. gazdasági felügyelőség. Amennyiben az ellenőrzésre jogosított községbíró azt 16 Általában szemes termények mérésére használt régi űrmérték, kb 62 liter. tapasztalná, hogy kan takarmányozása nem megfelelő, vagy a kan kondíciója nem kielégítő, úgy ezt a járási főszolgabírónak és a m[agyar] fa'r[ályi] gazdasági felügyelőségnekjelenteni tartozik A járási főszolgabíró jogosítva van a 6. pontban megállapított díjazás terhére vállalkozót pénzbírsággal sújtani. Amennyiben pedig vállalkozó e büntetés dacára sem tenne eleget a szerződésből eredő kötelezettségeinek, tőle az állat minden fellebbezésijog kizárásával és az ő terhére és veszélyére, más vállalkozónál helyezendő el. 8. / vállalkozó netáni elhalálozása esetén jelen szerződés felbontásának helye nincs. 9. / Felolvasás és megmagyarázás után két tanú jelenlétében aláíratott. Jelen szerződés két egyenlő példányban lett kiállítva. Kelt Sében 1928. november 26-án. Szakály József s[ aját] k[ezüleg] tulajdonos községbíró Gerencsér Mihály s[aját] íc[ezüleg] vállalkozó.”17 A kantartó 1 év elteltével, panasszal fordult a községhez, hogy a gazdáktól nem kapja meg járandóságait. A községi körjegyző ezután többször nyilvános árverésen kísérelte meg a kantartás vállalkozásba adását. Az eljárás eredményeként új apaállat gondozó nem jelentkezett, ezért a gazdák vállalták, hogy anyadisznónként évente 6 liter árpát adnak, a kan pedig korábbi tartójánál maradhatott.18 * A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában az állattenyésztés nem állt a hatóságok érdeklődésének homlokterében. Az 1956. évi forradalom után itt is változás következett. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt 17 MNL VaML Szombathelyi jár. fszb. Közig. ir. 1251/1930. 18 Uo. 80
