Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)

Feiszt György: Bikák, csődörök, kanok… Apaállatokkal kapcsolatos dokumentumok Vas megyéből

2016/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Arról, hogy az adminisztrációnak milyen intézkedést kellett volna tenni, hogy a „kicsin, de szép állami tenyész­bika” Domonkosfára eljuthasson, a vár­megyei hivatalos lapból értesülhetünk. „A mfagyar] kirfályi] fóldmívelésügyi miniszternek 112260/902 számú körrendele­té folytán a községek elöljáróságait ezennel utasítom, hogy amennyiben a községek a köz­­tenyésztésben mutatkozó bika és kan szük­ségletüket az 1903. évi tenyészévadra állami közvetítés és támogatás mellett óhajtanák fe­dezni, ily irányú kérelmükkel mielőbb, legké­sőbb azonban március végéig forduljanak az illetékes állattenyésztési felügyelőséghez. ... Megjegyezvén, hogy az állami közvetítés­sel kiosztott bikákra és kanokra nézve, úgy mint eddig is, részletfizetés és a szegény községeknek árengedmény kedvezmény áll fenn, ezen kívül pedig a bikák az állam­­kincstár terhére, ellenben a községekjavára mindennemű elhullás és kényszervágás ese­tére, az átadástól számított egy évi időtar­tamra biztosíttatnak.’’4 Az évente újra közhírré tett felhí­vást a miniszter 1903-ban az alábbiak­kal toldotta meg: adományként apa­állatokat nem engedélyezek, hasonlóan nem vagyok hajlandó az állami közvetítés­sel elhelyezett és átvett apaállatok ára fejé­ben elvállalt fizetési kötelezettségeket sem egészben, sem részben elengedni, miért is ily értelmű kérvények felterjesztése a jövő­ben mellőzendő.”5 * A lótenyésztés állami szabályozása, elsősorban katonai okok miatt, sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. A lóval való 4 42990/902. sz. Valamennyi nagy- és kisköz­ségi Elöljáróságnak. = Vasvármegye Hivata­los Lapja (továbbiakban: VHL), 1903. 1. sz. 6-7. p. 5M. kir. földmív. Min. 112048/IV/2. sz. Va­lamennyi vármegyei törvényhatóságnak. = VHL, 1904.3. sz. 1. p. hadba vonulás szabályozásának első tör­vényeit már II. Ulászló király uralkodásá­nak idejében kodifikálták.6 A lótenyész­téssel kapcsolatos első rendeletekkel pe­dig Mária Terézia és 11. József uralkodásá­nak idején találkozhatunk először. A lo­vak nemesítése az egész ország érdeke volt, hiszen mind a mezőgazdasági mun­kákra, mind teherfuvarozásra, mind pe­dig a harctéri szolgálatra igen sok lóra volt szükség. Az ellátandó feladatra kite­nyésztett lófajtának úgy gazdasági, mind katonai téren jelentős értéke volt. Az állami lótenyésztést 1869-ig a hadügyminisztérium irányította.7 Eb­ből az időből származik az alábbi fe­­deztetésijegy: „Hágató czédula 86. szám. Császári és Királyi I-ső magyar Ménló rak­tár Vasvár hágató állomás Kanca száma 17. A kincstári ménló neve: Schagya VIII. 5. Származik: Siglavy nevű anyától A kanca színe és jegye: világosbarna, jegy nélkül A fent nevezett vasvári állomáson 1867. év­ben 2 osztrák forintért fedezett Az első ugrás napja 1867. április 6. A kancatulajdonos neve: Szombathelyi Káptalan Lakóhelye: Szombathely A kanca színe és jegye: - Kora: 8 év Az utóbbi ugrás napja 1867. április 14. Megjegyzés: ezen czédula az ebő ugrás előtt megfizetendő kiszabott pénzért bevált­ható. Hat utóbbi ugrás ezen cédula élő­­mutatósával ingyen történik. 6II. Ulászló dekrétuma 1492.1.1. 20. czikkely. MT, 1000-1526. évi törvénycikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1899. 493. p. 7 http://angi-lovas-blogja.blogspot.com/ 2011/ 09/lotenyesztes-aranykora-18691914. html (Megtekintve: 2011. december 8.) 75

Next

/
Thumbnails
Contents