Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Papp Júlia: Dokumentumok a Rumy család kettő serlegének történetéhez. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 A másik serlegbe mi egy aranyozott kupát helyeztettünk bele. Kifejezett céllal. így egyházi műkincs jellege lett. Ez már szétesett állapotban volt és így ez keresztülvihető volt az állag sérelme nélkül. Ahogy ezt a részt most egyszerűen ki lehetett emelni belőle. Érdekelné a serleget összetartó régi csavarszerkezet. Szerinte az bizonyítana az eredetiség mellett. Ezt így nem értem. Ha olyan biztosan megállapították a korát és a középső résznek elütő voltát, akkor mit bizonyítana a belső csavarrész? Meglep, hogy mivel a középső rész nem eredeti, ezért ne volna műkincs jellege? Érdekel, hogy a másodiknál mi lesz a vélemény? Úgy írta, hogy ezt idehozza vissza, ha nem vennék át. Azonnal viszszacsavarnám a kivett részt. Természetesen várnám Nagyságos Asszony rendelkezését. Amíg valamit nem kezd vele, addig azt hiszem, hogy itt van jó helyen. Miért mondtam el fentieket? Lehetségesnek tartom, hogy esetleg más vevő jelentkezik. Már a Kiss László által előadottak alapján. Talán megpróbálják így, leejtett árban megszerezni. Üzlet az üzlet, ahogy mondják. Ha már eladásra kerülne sor, akkor mégis közvetlenül kellene próbálkozni a Múzeumnál. Tanácsot adni azonban nem tudok. Feri öcsém, aki mint én érdeklődik, /nem vásárol/ régiségek iránt, azt írta, hogy talán jó lenne lelassítani az ügyet, amíg szakvéleményt sikerül szerezni. Ha Kiss eláll a másodiktól is, akkor lesz erre mód. Azt hiszem, hogy azért jelentős érték van bennük. Mély tisztelettel: Szombathjózsef Géppel irt eredeti tisztázat, saját kezű aláírással. IM Adattári Gyűjtemény 8. [Szombathely, 1959. július eleje] MAGASI KISS LÁSZLÓ LEVELE A SERLEG TULAJDONOSÁNAK FIÁHOZ Kedves Pistám! ígéretemhez híven azonnal írok és mindjárt megnyugtatással kezdem. Azt hiszem, azért csak szóltál anyukádnak? Kár volt izgatni. Hétfőn eljártam a B[elügy] M[inisztérium]-ban és személyemet illetőleg mellőznek minden nyomozást. Ez annyit jelent, hogy kizárólag a serleg megtalálásával foglalkoznak. Utólag gondolkoztam vasárnap délutáni telefonodon. Az mit jelentett? Mit akart édesanyád csinálni a rendőrségen? Ha úgy gondoltad, hogy utána akartok nézni a dolognak, akkor 27.-én szombat délután 3 órakor Lukács f[ő]h[a]d[na]gy vett jegyzőkönyvet tőlem a Bp. Főkapitányságon a panasz irodában. Mondjátok meg, hogy ti vagytok a tulajdonosok és Tőletek hoztam fel a tárgyat azzal, hogy amennyiben eredeti az 5500 Ft fedezeti összeg, mint vételár fog szerepelni. Szóval az igazat. Ezt csak azért mondom, mert nyilván megkérdik Tőletek, hogy miért érdeklődtök. Őszintén szólva, nem tudom elképzelni, milyen fondorlatosságot lehet gyanítani e számomra nagyon kellemetlen és főleg költséges esemény mögött? Máskülönben, mint fent írtam, magas helyről lett elintézve, hogy minket nem zaklatnak. - Közzé tettem egy felhívást is a szerda, l.-i Népszabadság budapesti számaiban, melyben kérem a megtalálót, hogy magas jutalom ellenében adja le öcsémnél a serleget.36 Egy ismerősömet pedig megkér-36 A Népszabadság 1959. július 1. (szerdai) számának ll. oldalán, az apróhirdetések Felhívás rovatában a következő közlemény olvasható: „Elveszett kehely öt darabban szom-69
