Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)
Papp Júlia: Dokumentumok a Rumy család kettő serlegének történetéhez. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 it, rajzát megtaláltuk az Iparművészeti Múzeum Könyvtárában. /Könyvszám: 3208. III. könyv. 47-48. oldal./34 Ez úgynevezett kettős, szájánál egybetolható serleg. Aranyozva volt, ezt a fontos értéket és bizonyítékot azonban meggondolatlanul lesikálták róla. A Mátyás história mese. Stílusa renaissance kis bárok beütéssel, tehát jóval később, mint mondtam is, a XVI., XVII. században készült. Ennek, amit felvittem, a középső része nem eredeti, így nem képvisel műértéket. Maga a kehely és a talp XVI. századi. Elkövettem azt a hibát, hogy nem szedtem itt szét. Ugyebár Plébános Úr is tudja, hogy a XVI. században nem csináltak olyan szép esztergályozott csavarokat, mint ebben volt? Azért kérdeztem, hogy amikor a másik kelyhet szétszedték, milyen belső öszszekötőrész volt benne, és főleg az hol van. Az volna a legszebb bizonyíték az eredetiség mellett. Feltételezem, hogy a Zöhrer végezte a hóhérmunkát, de miután meghalt nem valószínű, hogy a feleségénél megtalálnánk, annál is inkább, mert bizonyára feldolgozta már. A másikat vissza akartam hozni, de [a serleg tulajdonosa] ott tartotta és kérésemre és igazolásomra írta a levelet. Ezt a másikat még megvizsgáljuk, így darabokban. Nagyon tartok, hogy a középső rész itt is beteg. Az az összekötő kézi készítésű csavarrész, ami eredetileg volt benne, mindent megoldana. Amennyiben nem sikerül a dolog, ide fogom visszahozni Plébános Úrhoz, tekintve, hogy amint hallottam a templomnak lett ajándékozva. A fordítást elintéztem. Utánvétel küldetik. 34 Az Iparművészeti Múzeum könyvtárban M 14 - 3208 jelzeten szereplő mű: Pulszky Károly; kiáll, bizottság elnöke Ipolyi Arnold; előszó Szalay Imre: A magyar történeti ötvösmű-kiállítás lajstroma. Bp., 1884. Kolligátum. A viszont látásig sokszor szívélyesen üdvözli Olvashatatlan aláírás s[aját] k[ezüleg] Másolat hiteléül: Vogyerák Mária Budapest, 1959. augusztus 17. Géppel írt másolat. A hitelesítő részen a Magyar Nemzeti Múzeum - Iparművészeti Múzeum pecsétje. IM Adattári Gyűjtemény 7. Rábakovácsi, 1959. június 29. SZOMBATH JÓZSEF RÁBAKOVÁCSI PLÉBÁNOS LEVELE A SERLEG TULAJDONOSÁHOZ Nagyságos Asszonyom! Vidéken voltam, amikor Kiss László ittjárt és b[ecses] levele alapján anyámtól átvette a másik kelyhet, illetve serleget. Nekem írást hagyott, amiben elmondta az ügy állását. Ahogy Vasvármegye leírásából olvasom,35 a nagy serleg 1474-ből való. Brieg városából. Tehát Mátyás idejéből. így valóban eredhet Mátyástól is. Kérdés, hogy a két kisebb is hozzátartozott e? Ha valóban későbbiek, akkor máris kizárt dolog. Általában csak a nagy serleget méltatták és később a másik kettőt is egykorúnak vették. Úgy tudom, hogy a nagy serleg vevőjének módjában lett volna ezeket is megszerezni. Talán meg is vette volna, ha azok tartozékai lettek volna a nagynak. Kiss László szerint a bemutatott serleg középső része nem eredeti. Erről semmit sem tudok mondani. Ennek megváltoztatásáról nem tudok. Kiss László azt írja, hogy a második serlegnél is attól tart, hogy a középső résznél evvel is baj van. Ki tudja, hogy mikor és vajon miért alakították volna át? 35 Balogh, 1898.21. p. 68
