Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/1 (Szombathely, 2016)

Horváth Csaba Sándor: A Sopron-Kőszegi HÉV építéstörténete. 1. rész: Az első elképzelésektől 1905-ig

Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/1 vetkeztében egyfajta helyiérdekű vas­­útépítési láz vette kezdetét hazánkban. Ekkor, az utolsó elképzelés után 15 év­vel, 1888-ban a két északnyugat-du­nántúli település között megépítendő vaspálya terve újból napirendre ke­rült. Ez év december 19-én az illetékes miniszter 1 évre szóló előmunkála­ti engedélyt adott Hannibál József or­szággyűlési képviselőnek „a szabadal­mazott déli vasút soproni állomásából kiin­dulva, Nyék (ma: Neckenmarkt, Auszt­ria), Nagy-Barom (ma: Großwarasdorf, Ausztria), Közép-Pulya (ma: Oberpul­­lendorf, Ausztria), Felső-László (ma: Oberloisdorf, Ausztria), Kéthely (ma: Mannersdorf an der Rabnitz, Ausztria) községek határain át a (már meglévő) kő­szeg-szombathelyi helyi érdekű vasút Kő­szeg állomásáig vezetendő helyi érdekű va­sútvonalra”.7 Az elképzelést a környék lakossága pozitívan fogadta.8 Hanni­bál 1889. június 5-én „a tervezett sop­­ron-kőszegi vasútvonal Nyék és Lakfal­va (ma: Lackendorf, Ausztria) határai közt fekvő egyik, a kiindulástól mintegy 12 kilométernyire fekvő pontjától Ritzing és Lakompak (ma: Lackenbach, Auszt­ria) határait érintoleg, továbbá a Sopron­tól Bánfalva-Brennberg érintésével a la­­kompak-kaboldi (Ritzing) kőszénbányá­ig vezetendő”9 helyiérdekű vasútra is 1 évre szóló előmunkálati engedélyt ka­pott. Ezzel a korábban vizionált vonal­­vezetést további két, az illetékes mi­niszter által engedélyezett szakasszal toldotta meg. Az „engedményes” nem tétlenkedett ezután sem, hiszen őszre az előmunkálatokat teljes mértékben befejezték, és már a pontosan meg­tervezett tereprajz is a kezdeménye-7 Előmunkálati engedély. = VKK, 1888. dec. 23. 1147. p. 8 Sopron-kőszeg I. = Sopron, 1889. jan. 12.1. p. 9 Előmunkálati engedély. = VKK, 1889. jún. 9. 708. p. ző rendelkezésére állt. Hannibál prog­nózisa szerint a közigazgatási bejárás után rögvest megkezdhetik az építke­zést, és így akár 1890 végére átadhat­ják a vasutat a forgalomnak.10 Sopron ekkor már egyre nagyobb lehetőséget látott e vasútban, hiszen a brennbergi vonalon keresztül olcsón lehetett vol­na szállítani az ott kibányászott sze­net a városba. Ennek tükrében Sop­ron 50.000 forintnyi törzsrészvény­jegyzést szavazott meg arra az esetre, ha Hannibál 1892. április 1-jéig kiépít­teti a kívánt szakaszt.11 Hannibál József mellett 1890 elején új érdektárs jelent meg: a Van Severen Wollmann komanczai (ma: Komancza, Lengyelország) kereskedőcég. Az „en­gedményes” e külföldi vállalat kezére juttatta volna a vállalkozást, és ezen keresztül biztosítottnak vélte a pro­jekt finanszírozását. Majd Baross Gá­bor 1 évvel meghosszabbította a Han­nibálnak korábban megadott két elő­munkálati engedélyt, de igazi előrelé­pés nyárig nem történt a vasút ügyé­ben. Szeptemberben sor is került a közigazgatási bejárásra.12 Mindezek ellenére az év végére lelohadt a lelke­sedés a vasút megépítése iránt, és ezt a helyi sajtóorgánum „stagnáló” álla­potként aposztrofálta.13 Ennek ellené­re a kereskedelemügyi miniszter 1890 decemberében Hannibálnak és érdek­társának előmunkálati engedélyét to­vábbi 1 évre meghosszabbította.14 A következő évben, 1891-ben az­tán még inkább megtorpanni látszott 10 A sopron-kőszegi vasút. = Sopron, 1889. okt. 16.3.p. A kőszeg-soproni vasút. = Sopron, 1889. nov. 16. 2. p. 12 A sopron-kőszegi vasút. = Sopron, 1890. szept. 24. 3. p. 13 Uj vasutaink. = Sopron, 1890. nov. 26.1. p. 14 Előmunkálati engedély. = VKK, 1890. dec. 31. 1493. p. 44

Next

/
Thumbnails
Contents