Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Adattár - Gál József: A szombathelyi „hadizene” – A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája. 2. rész
listák valamennyien Csikor tanítványai. Láng Zsigmond hegedűtanár tanítványa Havass Annus, Altschul Miksáé pedig a sokoldalú, csellózni tanuló Fábián Gyula reálgimnáziumi tanár - felnőttként járt zenét tanulni - és Rados Dezső.123 A politikai változások napján a zeneiskolások hangversenye mellett másik kulturális esemény is zajlott. Rudy Sándor az országos, ismeretterjesztő bizottság elnöke előadást tartott. A szabadoktatás előmozdítása érdekében bizottságot alakítottak. Tagjaik közé hívtak ügyvédeket, orvosokat, tanárokat, mérnököket. A bizottság elnöke Tunner Károly dr. gimnáziumi igazgató, titkára Deák István néptanító.124 A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG A fővárosi események nem hagyhatták érintetlenül Vasvármegyét sem. Március 22-én megjelent a megyei munkástanács fölhívása, mely szerint ütött a magyarság sorsdöntő órája, elérkezett az a pillanat, „amikor a munkásság kénytelen az ország valamint saját jövendőjének érdekében a teljes hatalmat kezébe venni. Az irányító végrehajtó hatalmat dr. Obál Béla, Kovács József és Hencz Kálmánból álló 3 tagú direktórium kezébe adja azzal, hogy a budapesti központi kormányzat és a helyi munkástanács támogatásával kizárólag ők rendelkeznek az egész megye és város területén. ”125 Az első napokat követően megindultak a különböző egyesületek, pártok szervezkedései. Hűségnyilatkozatokat tettek az új rezsim mellett. Megkezdődött az új hadsereg szervezése.126 A szombathelyi újságírók a forradalom mellé álltak.127 A Vasmegyei molnárok a szocialista pártba léptek,128 a megye jegyzői szakszervezetet alakítanak.129 Április 8-án „Egységes Szombathely népe. Tízezer ember tüntetett a direktórium mellett.”130 Március 27-én megszűnt a katolikus orientációjú Szombathelyi Újság.131 Április 15-én jelent meg először a Világ proletáijai jelszó a Vasvármegye fejlécén. - Kommunizálják a lakóházakat132 és sok más fontos teendő mellett csak néhány hét múlva követeltek „Munkásegyetemet Szombathelynek. Milyen lesz a munkásegyetem?”183 A proletárkultúra terjesztése sem maradt ki a feladatok sorából. Ennek egyik teendője a falvakba is elvinni a zenét. Az elképzelések szerint a falvakban is szükséges Reinitz Béla, Szirmai Albert, Bodrogi Zsigrnond, Zerkovitz Béla zenéjét játszani.134 Május 20-án már arról adott hírt a Testvériség, hogy megnyílt a munkások szabad iskolája. A programban az analfabéta tanfolyamoktól a különböző szakmai továbbképzésekig terveztek.138 Természetesen nem maradhatott el az előző hatalom bírálata a zeneművészet területén sem. „A zenét kisajátították teljesen a maguk részére. Ez a magyar burzsoáziának külön specialitása volt. Vakmerő merénylet ez a kultúra céljai és a proletármilliók ellen egyaránt, aminek a kissé kulturált országokban példája nem akad. Az olaszoknál, cseheknél a zene közkincs volt. A francia, angol proletáriátus részére hatalmas hangversenytermek álltak rendelkezésre.”186 A dörgő hangvételű cikk zárásként jelezte, hogy május 25-én kitűnő számokból álló műsort hallhatnak majd a proletárok.137 74
