Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Adattár - Gál József: A szombathelyi „hadizene” – A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája. 2. rész
1919 Az új esztendő első hónapjaiban erősödött a város társadalmának elégedetlensége, nyugtalansága. Nem volt gyufa.97 Fenyegetésnek is lehetett tekinteni egy január eleji írás címét: „Nem lesz gabonájuk az ellátatlanoknak.”08 „Megrendült” a közbiztonság. Csőcselék lepte el a várótermet." A gyalogsági laktanyában lopások történtek.100 Drágult a villamos áram,101 a pékáru.102 Megkezdődtek a különböző szervezkedések. Keresztényszociális pártalakulás - olvasható január 23-án.103 Szervezkedtek a szocialista diákok,104 a tanárok,105 a hadviselt szellemi munkások.106 Január 31-én a munkanélküliek tüntettek Szombathelyen.107 Megszüntetik a hadisegélyeket - adta hírül a Vasvármegye február 13-án.108 A hétköznapokat átjáró nyugtalanság ellenére folytatódtak a zenei programok 1919-ben is. A karácsonykor közzétett gondolat - a kultúra demokratizálásáról - a zeneiskolai tanárok februári hangversenye előtt ismét hangot kapott, némi módosítással. A „szocializált” kultúra mindenki előtt nyitott - olvasható. Ezért megszüntetik a magas belépődíjakat, nem az esti órákban tartják csak, és az úri osztály által megszokott toalettől is eltekintenek. Ezért olcsóbb helyárakkal rendezik meg a koncerteket és másnap megismétlik. Ezáltal szórakoztató formában (?) megismertetik a közönség széles rétegeivel a zenét.109 Az Altschul által előteijesztett első népszerű hangversenyt februárban tartották meg. Az előzetes programban Beethoven, Mozart, Saint-Sáens, Corelli, Brahms, Liszt és Chopin műveit szólaltatják meg a zeneiskola tanárai. Beethoven Trióját Kartner Gitta (zongora), Rados Dezső (hegedű) és Altschul Mihály mutatja be. Csikor Elemér és Schwenk Rudolfina zongorázik, Bán Erzsi énekel.110 Február 11-én ismét figyelmeztették a leendő közönséget a hangversenyre.111 A február 16-án megtartott ún. népszerű koncertről újszerű hangon szólalt meg a beszámoló is. íme: „Valahonnét méla zongoraszó hallik, egykedvű bájos akkordok, aztán vihar kerekedik, mely ordít, bömböl, sikong. Künn járok a tengeren, melynek messziről jövő féktelen hullámai belevesznek az égzengésbe, csattogásba... az a fekete jószág úgy zajong, akár a harctér, akár a tank, mely tör és zúz és a végén rájövök, hogy ez Chopin Sturmja. Schwenk Rudolfina jön lefelé a pódiumról. Apró kezeibe, ujjaiba mintha testének egész része összeszaladt volna. Kimerült ettől a darabtól, nem lehetett rávenni az ismétlésre. O volt a hangverseny fénypontja. ”lla A beszámoló hangneme hasonló módon folytatódott. A háború szétzilálta művészeti élet megújítását határozta el az értelmiségiek egy csoportja Kapi Béla evangélikus püspök és Fábián Gyula, az agilis festőművész, ifjúsági író. a reáliskola rajztanára kezdeményezésére. Február 14-én a reáliskolában értekezletet tartottak, amelyen arról határoztak, hogy az irodalom, a zene, a képzőművészet ápolására és a társadalomtudományok népszerűsítésére egyesületet alakítanak. Ez az értekezlet volt a kiindulópontja a Kultúregyesület őszi megújításának. (Az elhúzódást a Tanácsköztársaság eseményei késleltették.) Elsőként a Kultúregyesület és a Zenekedvelők fúziójára bizottságot alakítottak.113 A zenei programok is folytatódtak. Február 21-én a Dukesz cég szervezésében rendezett Kronland Jaques-hangverseny nagy bukás volt, mert „nem 72
