Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)
Horváth József: A szombathelyi „Kovács” Nagyszálloda, 1911–1923
lett,188 majd június 23-án a helyiségben proletár étkező nyílt.189 A szállót pedig a városi munkástanács július 28-ai ülésén hozott határozatával Szovjetház néven, hivatalos személyek szálláshelyének jelölte ki.140 A Tanácsköztársaság bukását két héttel követően a részvénytársaság már ajánlotta a 115 szobás, központi fűtéses, liftes szállodát a szálláshely keresők figyelmébe, valamint felhívta a nagyközönség figyelmét az étterem és a díszterem közeli megnyitására.141 A cégvezetés optimizmusa azonban korainak bizonyult. Fűtési gondokra tekintettel a kávéházat 1919. október 22- én ideiglenesen az étterembe kellett áthelyezni.142 Minden nehézség ellenére folyt a vállalat fejlesztése. 1919. december 31-én került átadásra az épület szuterénjében, Müller Ede szombathelyi építész tervei alapján kialakított148 műsoros mulatóhely, a két szezont megért „Intim Kabaré”.144 Ezt követően a belsőleg átalakított helyiségben145 1921. október 22-én nyitotta meg Schönberger Gyula, a Városi (volt Apolló) mozi vezetője, Szombathely téli játszóhelyét „Kamara Színpad” néven.146 A világháború és a forradalmak lezárulását követően a szállodarészleg továbbra sem tudta betölteni eredeti rendeltetését. 1920. februárban a Szombathely székhelyű, III. katonai körlet parancsnokság elhelyezésére, a város határozott tiltakozását figyelmen kívül hagyva, az 1912. évi hadiszolgáltatásról szóló 68. törvényre hivatkozással a hadügyminiszter távirati rendelettel lefoglalta a szálloda teljes második és harmadik emeletét.147 Szombathely képviselőtestülete 1920. április 8-ai közgyűlésén tűzte napirendjére a város idegenforgalmára igen kedvezőtlenül ható katonai szálló-foglalás ügyének rendezését, mely helyzet megszüntetése végett a testület a miniszterelnökhöz, az államfőhöz, a bel- és hadügyminiszterhez intézendő memorandumban szorgalmazta a Kovács szálló katonai igénybevétel alóli mielőbbi mentesítését.148 A város előteijesztése nem hozott gyors érdemi intézkedést. Szombathely legnagyobb kapacitású szállójának katonai célú lefoglalása következményeként előidézett szálláshely hiány még egy jó ideig fennállt. Csak nagy sokára, 1921. február végén-március elején sikerült a körletparancsnokságot a szállóból kivonulásra késztetni.140 Bár a város hivatalból ellenezte a hotel további kiesését Szombathely idegenforgalmából, de ennek ellenére, a katonaság kiköltözésével egy időben, a III. kerületi vámőrparancsnokság - Schönfeld Nándor egy későbbi sajtónyilatkozatából tudhatóan - 16 szobát vett igénybe irodái elhelyezésére a szálloda harmadik emeletén.150 Az eredeti rendeltetés szerinti, bár még korlátozott üzemeltetés ellátásának biztosítására a cégvezetés legelőször is a katonai igénybevétel alól felszabadult, leromlott állapotú vendégszobák renoválását végeztette el.151 A szombathelyi szállóhelyzetről 1921 nyarán, a „Vasvármegye” című lap által végzett felmérés szerint a Kovács szállodában nyár derekára már kielégítő állapotok uralkodtak.152 A fent említett helyreállítási munkálatok mellett az igazgatóság hozzáfogott a szálloda-vigadó szolgáltatásainak, tevékenységi köreinek bővítéséhez. Az olvasni vágyó vendégeknek is rendelkezésre állt a szálló földszintjén 1921. március 15-én, külső vállalkozásként „Kultúra” né24
