Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/2 (Szombathely, 2015)

Horváth József: A szombathelyi „Kovács” Nagyszálloda, 1911–1923

részéről folytonosan és jogosan hangoztatott panaszok orvoslására Kovács Jakab és Schönfeld Nándor szállodások megszerezték Szombathely városától a Széli Kálmán-utcával szemben fekvő u.n. Március 15-iki szabad teret. Ezen szabad téren épüljön a tervezet és a mai kor igényeinek megfelelő, mintegy 100 szobával rendelkező új nagy szálloda, kapcsolatosan egy nagy kávéházzal, éttermekkel és nagy vigadó teremmel. Nemcsak a sürgős szükségletnek lészen ezáltal elég téve, hanem a közóhaj megnyilvánulása, hogy fentiek létesítése által a közeli vidéken lakóknak a vigadó termek culturális szórakoztatásra használtassanak fel u.m.: hangversenyek, felolvasások, bálok rendezése, miáltal Szombathely városa e célból központul szolgáljon. ”108 Az április 28-án lezárult részvényjegyzést követően, 1912. május 14-én nem ismert hátterű finanszírozási okokból Újpesten (ma: Budapest), az Újpestvidéki Takarékpénztár égisze alatt 200.000 korona alaptőkével megalakult a Szombathelyi „Kovács” Nagyszálloda Részvénytársaság.109 A kibocsátott 400 db 500 korona névértékű részvény 80%-a a Kovács família birtokába jutott, s a családból került ki a társaság főrészvényese is, Schönfeld Nándor személyében.110 A balkáni háborús konfliktus keltette kedvezőtlen pénzpiaci környezetben a nagy költségigényű beruházás megvalósításához szükséges financiális fedezet előteremtése hosszantartó, kis híján a tervet meghiúsító folyamatnak bizonyult.111

A beruházás finanszírozásának hosszú időre megakadt ügye csak 1913 tavaszán mozdult el a holtpontról azáltal, hogy április 9-én a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár igazgatósága 500.000 korona hitel nyújtását helyezte kilátásba.11* Elvi hitelajánlatról lévén szó, ettől még az építkezés nem indulhatott meg, de a türelmetlen városi tanács igazoló jelentés megtételére szólította fel Kovácsékat arra vonatkozólag, hogy mikor kezdik meg a szálló kivitelezését. Erre május 3-án az építtetők azt a választ adták, hogy amint a beruházáshoz szükséges hitelt ténylegesen is megszerzik, azonnal megkezdik az építkezést.113 A „Vasvármegye” 1913. június 19-ei számában szenzációként közölte, hogy megépül az új szálló. A városi tanács az építési engedély kiadása előtt Schönfeld Nándortól nyilatkozatot kért arra nézve, hogy valóban rendezett-e a szállóépítés finanszírozása. Amennyiben erre nincs garancia, a város nem ad építési engedélyt. Schönfeld Nándor erre úgy nyilatkozott, hogy az építési tőke biztosított. Június 30-ával kezdetét veszi az építkezés és 1914. novemberig a nagyszálló teljesen készen áll s átadható lesz rendeltetésének.114 Schönfeld ezen ígéretére a városi tanács június 18-án megadta a végleges építési engedélyt,115 1913. július 7-én ugyan megtörtént a szállóépítés első kapavágása, de az elkezdett földmunka pár óra múlva abbamaradt. A sajtó tudni vélte, hogy a kivitelezés leállása az építtetők és az ekkori építési vállalkozó között felmerült megoldhatatlan konfliktus következménye volt.116

Az újabb halasztás komoly veszélybe sodorta a Kovács szálló tervét, amely fölött Éhen Gyula kongatta meg a halálharangot. Július 8-án nyújtotta be a városi tanácshoz beadványát, amelyben a hosszan elhúzódó ügy lezárására tett javaslatot. Tekintettel arra, bog}’ a kivitelezés eltolódása következménye20