Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Gál József: A szombathelyi „hadizene”- A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája - 1. rész
I GÁL JÓZSEF A SZOMBATHELYI „HADIZENE”-A VÁROS 1. VILÁGHÁBORÚ ÉS TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ALATTI ZENEI KRÓNIKÁJA - 1. RÉSZ Inter arma silent musae - fegyverek közt hallgatnak a múzsák, tartja a latin szólás. Ez a megállapítás az 1. világháborús és Tanácsköztársaság alatti Szombathely zenei életére csak részben igaz, mert teljesen sohasem hallgatott el, csak alkalmanként elhalkult Euterpé, a zene múzsája. Az elcsendesülés a háború eszkalációjával párhuzamosan ment végbe. Az 1913/1914. közművelődési évad még a megszokott módon zajlott. Elsősorban vendégművészek, alkalmanként a helyű, műkedvelő muzsikusok előadásait is hallgatta a közönség. Ezek a koncertek a muzsika élvezetén túl változatlanul a társadalmi érintkezésnek is megszokott és fontos alkalmai voltak. 1914 nyarától azonban alapjaiban változott meg az európaiak világa. 1914. június 28-án Szarajevóban (ma: Sarajevo, Bosznia Hercegovina) meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst, amely ürügyül szolgált a 20. századi Európa első, emberek millióit, kultúráját pusztító, anyagi javakat megsemmisítő háborújának kirobbantására. A dolgozat nem vállalkozik/vállalkozhat az 1. világháborús és a Tanácsköztársaság alatti Szombathely históriájának bemutatására, néhány korabeli rendelettel1 és aVasvármegye című lapból vett hírrel azonban mindössze jelezni kívánjuk az 1910-es évtized második felének, a háborús éveknek hangulatát, mindennapjait formáló közérzetét, amely rányomta bélyegét a kulturális életre is. 1914 Az 1914. esztendő utolsó fontosnak tűnő kulturális híre június 17-én jelent meg a Vasvármegyében. A lap publicistája arra biztatta a város vezetőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a kormánya elképzelései szerinti magyarországi zeneközpontok egyikének - a dunántúlinak - Szombathely legyen a székhelye. A szükséges lépéseket minél hamarabb meg kell tenni, mert Sopron, Győr, Pécs és Székesfehérvár is igényt tart erre a fontos kulturális központra.8 A korábbi években/évtizedekben is gyakorta visszatérő - a kulturális decentralizációért folyó lobbizási - igényt néhány^ hét múlva elsöpörte a Magyarország sorsát hosszú évtizedekre katasztrofális módon meghatározó világháború. Ennek az Európát megrázó történetnek torlódó eseményeit 1914. július 25-étől néhány napon át egyoldalas - rendkívüli kiadásban -, augusztus elejétől pedig általában első oldalas, szalagcímes tudósításokban adta hírül a Vasvármegye.3 íme az újsághírek: Július 26.: Elrendelték a mozgósítást. A színházban Molnár Ferenc Liliomát adták. Július 27.: Életbeléptek a rendkívüli intézkedések. A Budapesti Közlöny július 27-iki keltezéssel 33 rendeletet ismertet (ezt közli 5
