Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Púp Csilla: Az ölbői 1. világháborús hősi emlékmű létesítésének körülményei, 1924-1926
kát jelentő templom, illetve a községháza és iskola közvetlen szomszédságában, azokhoz csatlakoztatva. Az ölbői hősi emlékmű létesítésére vonatkozó 24/1925. sz. képv. határozatot törvényhatósági jóváhagyás céljából 1926. február 9-én tévesztették be a sárvári járási szolgabírójához,48 aki rövidesen benyújtotta azt Vas vármegye alispánjának.43 Az alispán és a főszolgabíró közötti levélváltásból kiderül, hogy emlékmű pályázati tervének - a törvényhatósági bizottsági tárgyaláshoz szükséges - a Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottsága részéről kivitelre alkalmasnak tartott minősítése még nem volt meg. Emiatt a községet figyelmeztették, hogy az engedély megadásáig az emlékmű felállítását napolja el.44 A szükséges jóváhagyás megszerzésére a község vezetősége Kallós Edét kérte fel, aki vállalkozott a feladatra.45 A hősi emlékművet a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács40 892/1926. B. N. szám alatt tárgyalta és hagyta jóvá.47 Vas vármegye törvényhatósága Ölbő község határozatát a hősi emlékmű felállításáról a 9615/1926. ai. és a 640/1926. kgy. számú véghatározattal fogja majd jóváhagyni a 1926. szeptember 20-án megtartott törvényhatósági kisgyűlésén.48 1926. márciusára a hősi emlékszobor már elkészült. Erről a tervező művész szóban tájékoztatta a községet, egyúttal a szobor talapzatába bevésendő jelmondat kiválasztását is szükségesnek tartotta. Erre a március 24-i rendkívüli gyűlésen - körjegyzői indítvány elfogadásával - kerített sort a község vezetősége. A képviselő-testület egyhangú döntése alapján az emlékmű posztamentumára Vörösmarty Mihály Szózatából vett idézet került: >rAz nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. ”49 1926-ban a Hősök Emlékünnepét május 30-án tartották mindenütt az országban. Az ölbői köijegyzőség községei közül Pósfa lakosai a répceszentgyörgyi hősi emléktáblánál ünnepeltek, míg Alsó-Szeleste a temetőben lévő hősi síroknál tartott megemlékezést. Ölbő községben a levente és a tűzoltó csapatok felvonulásával emelték a nap jelentőségét. A településen az igazán nagy hősi emlékünnepet később, július hó folyamán a hősi emlékszobor felavatásakor szándékozták megrendezni.50 Az ölbői hősi emlékmű leleplezési ünnepélyét 1926. július 25-én, délután 3 órakor tervezték megtartani. Az eseményre hivatalos volt Vas vármegye alispánja is,51 aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva lemondta a meghívást,58 ugranákkor megbízást adott a sárvári járás főszolgabírójának, hogy az ünnepségen a vármegye képviseletében is jelenjen meg.58 A július 25-i avatási ünnepély ismeretlen okból elmaradt.54 A szobor elhalasztott leleplezésére végül három hét múlva, augusztus 15-én, vasárnap, Nagyboldogasszony ünnepén került sor. Az eseményről aVasvármegye55 és a Dunántúli Estilap56 című napilapok is beszámoltak egy-egy tudósításban. Az ünnepségen megjelentek a környező községek tűzoltó- és leventeegyesületei. Részt vett az eseményen a Vasvármegyei árvaház hat hadiárvája is. Az ünnep forgatókönyvét a fent hivatkozott laptudósítások alapján be tudjuk mutatni. Az ünnepély az iskolások énekkara részéről előadott Himnusz eléneklésével vette kezdetét. Ezt követően a szoborbizottság elnöke, Osztovics József (1880-1935) ölbői plébános, mondott beszédet, amelyben 56
