Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)
Gál József: A szombathelyi „hadizene”- A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája - 1. rész
A jótékonysági estélyek sora a politikai demonstrációnak tekinthető 1915. március 12-ei Vörös Félhold koncerttel folytatódott.57 Az előadást a török Vörös Félhold javára rendezték fővárosi művészek, köztük Koncz János részvételével is. Az estet - amelyen megjelent „az egész város, a vármegye, főurak, főpapok, csillogó uniformisok”58 - Mikes János püspök nyitotta meg, majd Herbst Géza alispán köszöntötte a török főkonzult és a megjelent török vendégeket. Az Ifjú törökök himnusza és a Szultán induló után egy „drámai nyitány” hangzott el. A honvédzenekart a Szombathelyen gyakran vendégeskedő nagyszerű karmester Fricsay Richárd dirigálta. A zeneszámot követő ünnepi beszédet Pékár Gyula - a korszak közismert írója, országgyűlési képviselő mondott volna el a program szerint, mivel azonban nem jelent meg az eseményen - helyett Zöllner Béla a Nemzeti Színház titkára olvasta fel.50 Az estről nemcsak Pékár hiányzott, hanem az előzetes műsor is megváltozott. Csak a nagy sikert arató Komlóssv Emma operaénekes lépett föl - az előzetesen jelzett másik operaénekes, dr. Szabados Dezső sem érkezett meg akinek hangja betöltötte az egész termet. Az énekesnőt a zeneiskola igazgatója, Csikor Elemér kísérte. Műsorában magyar dalok is szerepeltek. A zenei számok között Vikár Bélát a jeles népdalgyűjtőt, etnográfust hallhatta a közönség, aki saját fordításában a német irodalom gyöngyszemeiből olvasott föl néhányat. Az est várva várt vendége „a már teljesen Jánossá lett”00 21 éves Koncz Jani. A híradás szerint minden „lokálpatriotizmus nélkül (mondhatjuk), hogy a legnagyobb hegedűsök közé számíthatjuk".61 Előadásában minden nehézséget köny- nyedén legyőz, fegyelmezni tudja temperamentumát és „bőven pazarolja szívének melegségét".62 Majd így folytatja a beszámoló: „Többször hallottuk tőle már Bruch és Goldmark koncertek adagioit, de az amit ma nyújtott tökéletes a tökéletesebbnél... a hegedűverseny harmadik tétele és Sarasaié Cigánydala módot adott felülmúlhatatlan virtuozitásának csillogtatására is. ”* A mintaszerűen rendezett estély 2000 korona jövedelmet hozott a Vörös Félholdnak.'*4 3 hét múlva - április 5-én a zeneiskola tanárainak felléptével a magyar Vöröskereszt javára, hirdették meg az újabb estélyt. A belépőjegyek ára 2 illetve 1 korona volt, de szívesen fogadták ezúttal is - mint mindig - a felülfizetéseket.05 Ennek a koncertnek „sztárelőadója” a „hatalmas művészi” egyéniségű Csikor Elemér zeneiskolai igazgató, aki „nemcsak jó pedagógus, hanem kiváló művész is".e® Előadóként ritkán lép dobogóra, mert igazgatói munkakörének lelkiismeretes betöltése kevés időt hagy művészi hivatásának gyakorlására, aki ezúttal Liszt Esz-dúr hangversenyét „nagy megértéssel, érett művészi felfogással, melegséggel, közvetlenséggel szólaltatta meg."67 Nem hiányzott produkciójából sem a melegség, sem erő, mely „hellyel-közzel viharszemen tombolt végig hangszerének billentyűzetén. ’,ö8 A zenekari kíséret hiányát helyettesítendő kényszerű megoldásként Jakab Mica látta el - a zeneiskola növendékei közül került a tanári székbe s „Csikor büszkén vallhatja őt tanítványának” aki egy második zongorán játszott a zenekar „helyett”. Játékának ereje és biztonsága olyannyira „imponáló”, „hogy szinte zenekari hatásokat váltott ki zongorajátékával. Stílusosan és határozott zenei érzékkel kísérte Csikort. ”60 12
