Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2015/1 (Szombathely, 2015)

Gál József: A szombathelyi „hadizene”- A város 1. világháború és Tanácsköztársaság alatti zenei krónikája - 1. rész

hadikölcsön jegyzésre szólították föl az embereket, amely mindenkinek szent,48 a gabona beszolgáltatása pedig hazafias kötelessége volt.43 A hadifoglyokat igényelhették mezőgazdasági44 és másfajta magánmunkára egyaránt.45 A lányoktól, asszonyoktól azt kérte a hadvezetőség, hogy a fronton harcoló katonáknak kössenek érmelegítőt, térdvédőt, sátrat, vízhatlan szövetből pedig lövészkesztyűt varrjanak.40 Ilyen körülmények között - és az egyre több családot ért gyász miatt is - az együttérzés és a jó ízlés is tiltotta, hogy farsangi mulatságra sor kerüljön. A jóté­konysági hangversenyekkel azonban folytatódott a karácsonykor megkezdődött rendezvények sora, amelyeknek egy része szűkebb körű rendezvény volt, mint pél­dául január 17-én a protestánsok,47 február 2-án a Katolikus Sajtóhölgybizottság programja.48 A szélesebb nyilvánosságot igénylő estélyek a korábban megszokott helyszíneken zajlottak. Eyen - az akkor még - a Zenekedvelők Egyesülete által fönntartott zeneiskola növendékei közreműködésével megrendezett három kon­certből álló sorozat a Kultúrházban 1915. február 13-án, 20-án és 27-én. A nö­vendék szólisták mellett a tanárok és a zeneiskola zenekara is szerepelt az előre jelzett műsoron 40 Ezekre a zeneiskolai hangversenyekre a belépő a pénz mellett bármilyen do­hányáru is lehetett, (ügy látszik, ekkor még nem ismerték föl annak egészségká­rosító hatását.) El is nevezték ezeket a koncerteket dohány hangversenyeknek. Az első, a február 13-án rendezett előadáson50 a nyitószámot Kullak La Gazella című zongoradarabját Szilágyi Julianna zeneiskolai növendék „hangulatosan” adta elő. Beethoven Triójának II. tételét zongorán Laub Vilma, hegedűn Katona József, csellón Holler Konrád szólaltatta meg. A közönség zúgó tapssal honorál­ta a produkciót. Mihályi Ernő operaénekes két múdalt énekelt Goldstein Irma zongora kíséretével. Godard Berceuse (Bölcsődal) című darabját csellón. Befe­jezésként egy Bach-művet hárfán és harmóniumon Holler, Statzenberg Vencel és Stadler Ignác mutatta be. Händel Meditation és Largo című darabjai a vonósze­nekar előadásában hangzottak föl. A sikeres esten „össze is jött annyi cigaretta, szőke pettyes szivar, frissen vágott aranyszálú dohány, hogy szegény sebesültek sokáig szívhatják a kiváló estély pompás eredményét. ”51 A második estélyre szintén cigaretta, szivar is lehetett a belépő. A szereplők a zeneiskola növendékei és a Zenekedvelők Egyesületének néhány tagja, így Ka­tona József, Statzenberg és Holdosi, akik 11 számot mutattak be. Például Schu­mann Papillonját. A közönséget arra kérték a rendezők, hogy utcai ruhában és ne estélyiben jelenjen meg az összejövetelen.88 A muzsikáló növendékek közül ismét Laub Vilma, Knebel Márta, Szilágyi Julianna és Gerlits Inna aratott sikert. A fel­nőttek Haydn Quartettjének két tételét - a Largot és az Allegrettot - játszották.53 A harmadik dohány hangversenyen a legkisebbek „számoltak be” tanulmá­nyaikról. A népes növendékgárda minden tagja nagy sikert aratott.54 A zeneegvleti-zeneiskolai koncertek mellett a Sabariaban (ma: Pannónia ház) az izraelita nőegylet is újabb hadi estet rendezett.85 A Katolikus Sajtóhölgybizottság március 7-én pedig már harmadik estélyét hirdetette a később hírnevessé vált Palló Imre zeneakadémiai növendék föllépésével.50 10

Next

/
Thumbnails
Contents