Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Adattár - Kosztolánczy Tibor: A Pelikán parki szovjet hősi emlékmű építésének története
sérült.3 Az utcák tele voltak törmelékkel, kidön- tött gázlámpák, leszakadt villanyvezetékek, faágak nehezítették a közlekedést. Az utakat a tankok lánctalpaikkal szinte felszántották, sokfelé tönkrement autók, lovas kocsik, elhagyott felszerelési tárgyak, elpusztult állatok akadályozták a forgalmat, nem beszélve a rengeteg eldobált lőszerről. A megszállók azonnal birtokukba vették a viszonylag épségben maradt laktanyákat, ahonnan a berendezési tárgyakat - az odarendelt helybéliekkel - kidobáltatták az ablakokon. A csendőrlaktanya udvarán nagy halmokban álltak az összetört bútorok.* Hasonló sorsra jutott a csendőrök fegyvergyűjteménye, a több 100 éves kardokkal, pisztolyokkal, puskákkal gyerekek játszottak a Perint- parton.5 A szovjet csapatok beköltöztek az összes iskolába, elfoglalták a tábori kórházként működő Falu- di Ferenc és Premontrei gimnáziumot. Megszállták a közintézményeket, a szovjet parancsnokság a Vár- megyeházáról adta ki számozott parancsait, a pincét börtönként használták. Az épségben maradt házakból egyszerűen kidobták a lakókat, értékeiket megrongálták vagy eltulajdonították. Az általuk lakott utcákat egyszerűen lezárták, a lakosság ott nem közlekedhetett. Ez főként a Perinttől nyugatra eső városrészben és a lovassági laktanya környékén fordult elő, de megtörtént a város egyéb területem is. Tankjaikat a laktanyákban, valamint a Szent István- és az Ezredévi parkban tárolták, de berendezkedtek a Kioszkban és az Arvaházban is. Az utóbbit 1945. április 2-án véletlenül felgyújtották, és az egész épület leégett.6 A tankokkal tovább rongálták az utcákat, letiporták a járdaszegélyeket; oszlopokat és fákat döntöttek ki. A háború végén már minden élelmet jegyre adtak, a szovjet csapatok bejövetele után a városban a közellátás jóformán megszűnt, a boltok polcai üresen tátongtak, mindenki abból élt, amit tartalékolt, vagy korábban el tudott rejteni. A szovjet katonák aknamentesítés címén magánházakban jelentek meg, valójában földbeásott értékek után kutattak. Hosszú, vékony tőrökkel szurkálták a földet, és ahol puhának érezték, már ásatták is ki, és vitték el azt, amit ott elrejtettek. Az utcasarkokra azután sablonnal felfestették: provereno, min nyet.7 A helybéliek hamar megtanulták, hogy mit jelent: ura jeszty?, illetve davaj csaszi!8 A városban található összes rádiót összeszedték, a tulajdonosaiknak azt ígérték, hogy majd visszakapják, de soha nem látták viszont őket. Elvitték a kerékpárokat, komikus látványt nyújtottak, ahogy egymást tanították biciklizni, sokszor a gumi nélküli abroncsokon. 1. kép Zsiradékjegy, amelyen jól látszik, hogy áprilistól kezdve erre már nem adtak semmit. (A szerző tulajdona) 73
