Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)

Adattár - Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi ispotályok az újkorban. 1. rész – A városi ispotály vagy polgári gyámolda

nagyobb adományokkal. Az első egy jelentősebb magánadomány: az 1687-ben elhunyt Birhám István sopronkövesdi plébános végrendelete. Az 1688. évi végrehajtási jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy 1000 forintot hagyott a szombathelyi ispotályra (Hospitali Sabariensi), amelyet a végrehajtók át is adtak a város képviselőinek.84 A két alapítványnak köszönhetően 1688-tól már kétségtelenül megkezdte működését az intézmény, ebből az évből származnak az első, konkrétan az ispotály részére („az Ispitalra, ugyanitt valóra’,85) szóló végrendeletek, és 1692-ből már egyik lakóját is ismeijük név szerint („En Jaksich Magdolna most Szombathelen az Ispitalban levő Simonich Jamosnak féleség he”) .8e

Gegő Elek cikkében még felsorol néhány fontos adatot az alapítás körüli évekből, többek között utal egy korabeli leltárra (,Д' telken valamelly rongyos viskónak is kellett állania, mert ennek első ’s hátulsó szobái említetnek, 's dibdáb portékéi jedzésbe tétettek. ”87); idéz egy 1694. évi tatarozás számadásából (,Дппо 1694ben ezen szegény Ispitálházat a’ nagyából felépíteni, és megtatarozni sok Jámborok segítségével vagy alamizsnájokkal, mivel igen puszta lévén, "j88 felsorolván néhány tételt, köztük az ispotálya patronája, Szent Erzsébet képének megfestetését (Gegő megjegyzi, hogy kereste is ezt a képet, de már nem találta!);80 és szemléz egy 1697. évi szabályzatból is, amely szól az „alumnusok” által választott bíróról, a lakók kötelezettségeiről és a rendszabályokat megszegők büntetéséről (,Д’ ki pedig többször is elmulatná, ’s a' parancsolatot általhágná, az ollyannak utat köll mutatnj, had mennyen dolgára, hol jobban tetőzik nékie ... ki az eő birájára támad, ellene pattagh, és rugodoz, mindgyárt az ollyan tétessék lánczra ’s a' í[öbbi]”).30

Az újságcikk még összefoglalja röviden az ispotály 18-19. századi történetét, és szól két fő támogatójáról, Szabó Imre kanonokról és Bőle András püspökről. Az építés legfontosabb dátumai: az 1740. évi tűzvész után az ispotályt újjáépítették, majd az épületet 1806-ban felújították, 1823-ban Szabó Imre kanonok kápolnát építtetett az ispotály mehé, 1834-ben pedig keresztet emeltek az épület előtt. Szabó Imre a kápolna építésén túl alapítványt tett annak fenntartására, majd végrendeletében 12.000 forintot hagyott az ispotály javára. Bőle püspök pedig kinevezése óta évente bor- és gabona adománnyal támogatta az intézmény lakóit.81

A városi ispotálya működése a 18. század utolsó harmadától jól követhető, hiszen fennmaradtak az intézmény számadásai38 és a városi közgyűlési jegyzőkönyvekben is rendszeresen előfordulnak ide vonatkozó bejegyzések.38 Jelen tanulmány azonban nem tekinti céljának az egészségügyei és szociális intézmény működésének ismertetését, azt csak ajánlani tudjuk arra érdemes szakember figyelmébe! A továbbiakban az épület - hiszen egy ma is álló és védelemre méltó épületről van szó - építéstörténetével kapcsolatos adatokat mutatjuk be.

A Gegő által 1806-ra tett felújítási munkákról annyit tudni, hogy a városi tanácsban 1806. február 22-i ülésén valóban döntés született, hogy a „Mast közeléttő Tavaszko a Szombathelyi Ispitály [nak] és Temetőnek meg építése elrendeltetett.”34 A munkálatok azonban csak 1807-ben indultak el, legalábbis ekkor találunk nagyobb építési munkára utaló tételt - tégla, homok, mész, kőműves és culágerek stb. - az ispotáfyszámadásokban,35 és eltartottak egé45