Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Wirth Zsuzsanna: A Holokauszt szombathelyi evangélikus áldozatai
került az „álja páija” kivételezett kategóriába tartozó két gyülekezeti tag: Németh Lászlóné Berger Klára és özv. Zimmermann Károlyné Weisz Ilona. Németh Lászlónét 1945. január 9-én tartóztatta le a rendőrség nyíltan zsidó származása miatt. A Petőfi és Faludi utca sarkán lévő rendőrségi fogdában találkozott több sorstársával. Oda legalább vihettek be élelmet a hozzátartozók. Még januárban egy soproni táborba szállították vasúton az összes fogvatartottat. Légiriadó miatt Harka és Kópháza között ki kellett szállniuk a vonatból, erőltetett menetben gyalog értek Sopronba. Aki leült a kimerültségtől, agyonlőtték. Sopronban egy laktanyában helyezték el őket. A földön aludtak, a látogatók vittek élelmet. Márciusban Németh László egy barátja segítségével megszöktette feleségét. Gyalog jöttek haza Szombathelyre.53 Zimmermann Károlyné 1945. február 10. - március 8. között volt ugyanott a szombathelyi rendőrség őrizetében, ezután szintén a soproni táborba került. Letartóztatásának valódi indoka származása volt, de hamis ürüggyel álcázta a rendőrség a törvénytelen eljárást. Az 1945. április Idán kelt rendőrségi igazolvány szerint „mint a hungarista rendszerrel szemben ellenséges magatartást tanúsító s angol barát érzelmeinél fogva az ellenség céljait szolgáló suttogó propaganda támogatója”M tartották őrizetben. Neki is sikerült megszöknie sorstárs római katolikus barátnője révén, annak férje segítségével. Hamis papírokkal erdélyi menekültként rejtőzködött Rábaszentandráson egy jóindulatú családnál (pénzért). Mindkettőjük gyermekét biztonságos helyre menekítették: a 3 éves Németh Zsuzsit Nagysimonyiba, a 8 éves Zimmermann Julikát az apai rokonság Lovászpatonára. Édesanyjukkal a háború után térhettek haza. Utószóként nyitva maradt kérdéseket említek. Az anyakönyvek - a fő forrás - adatai szárazon, objektiven tudósítanak tényekről. Semmit sem árulnak el a személyes indíttatásról, ésszerű meggondolásról, érzelmi háttérről, amelyeknek hatására valamit valaki elhatározott, megtett. Csak találgatni lehet Engel Irma lépéseinek racionális/érzelmi indokait. 1891-ben született. Homály fedi életútját. 1945 júniusában Szombathelyen a rabbi hivatalában bejelentette kilépését, majd október 31-én, a reformáció ünnepén betért az evangélikus egyházba özv. dr. Bolla Jánosné néven. 1946-ban házasságot kötött Székely Bódog Pál evangélikus, elvált sörgyári igazgatóval. Férje 1950. évi halála után, 1951. május 23-án kitért, visszatért az izraelita vallásra özv. Székely Bódognéként.55 1948. július 2-án özv. Popper Jenőné Dénes Irma áttért az evangélikus egyházba. Keresztszülei: „árja páija” nővére, a római katolikus özv. Zerinvári Károlyné Dénes Erzsébet és az evangélikus Holzhoffer Mihály. Szombathelyen született 1901-ben a tíz gyermekes izraelita hitközségi titkár, Dénes Sándor leányaként. 1926-ban kötött házasságot Popper Jenő műasztalossal. A tevékeny, bátor asszony, aki férje üzemének összes adminisztrációját intézte, a gettóban is harcolt a jobb elhelyezésért, a razzián elvett élelmiszerek visszaszerzéséért. Gyermekeik, a gimnazista Gabriella 16, az asztalostanonc Károly 15 éves volt, amikor Auschwitzba hurcolták a családot a sógor, Popper Ferenc asztalos akkor már római katolikus családjával együtt. Férje és fia meghaltak. 0 leányával együtt, egymást segítve járta végig a poklot. Legyengülve, halálos fáradtan 39
