Mayer László (szerk.): Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2014/2 (Szombathely, 2014)
Wirth Zsuzsanna: A Holokauszt szombathelyi evangélikus áldozatai
válaszlevelében biztosította, hogy a törvényes formák mellőzésével nincs akadálya a temetésnek a zsidó temetőben, zsidó szertartás szerint.25 1929. június 2-án az új evangélikus lelkész, Czipott Géza beiktatásán részt vett dr. Horovitz József főrabbi is. A közgyűlésen Vikár Ödön református lelkészt követően mondta el üdvözlőbeszédét. A vezető közéleti személyiségek megjelenésükkel és köszöntő szavaikkal a város ünnepi alkalmává emelték ezt a napot. 1931. augusztus 16-án Kutas Kálmán evangélikus lelkész ünnepélyes beiktatásán ismét a város és a vármegye vezető személyiségei és Vikár Ödön református lelkész társaságában jelent meg dr. Horovitz József főrabbi a közgyűlési jegyzőkönyv szerint.20 1926-1936 között nincs nyoma izraelita áttérésnek az evangélikus egyházba. A harmadik, az 1937-1940 közötti periódusról könnyebb a kutatás, mert Kutas Kálmán parókus lelkész 1931-től vezette a „Kitérők és áttérők” anyakönyvét, ebbe bejegyezte az izraelita áttérők adatait is.27 A korábbiaktól eltérő jelenségekre figyelhetünk fel. Előzőleg egy-egv személy változtatott vallási hovatartozásán, magánéleti okból, a családi összhang érdekében. A befogadókészségre beilleszkedéssel válaszoltak. Ebben az időszakban már nem lehet elvonatkoztatni a megváltozott, a zsidókat hátrányosan érintő politikai helyzettől. Többnyire egész családok léptek át az evangélikus egyházba. Kevés kivétellel a gazdasági-pénzügyi élet jómódú, középosztálybeli szintjén élő emberek. Ennek megfelelően találtak támogatókra a gyülekezet vezető köreiben. Új városi lakosok esetében kellő tájékozódás vitán. Blumenschein Ibolya 6 éves Lajos nevű kisfiával Budapestről érkezett (1937).28 A Vermes család 1938-ban szórványbeli lakosként kérte felvételét a szombathelyi evangélikus gyülekezetbe. Vermes László a Veszprém vármegyei Tót- vázsonvban született 1895-ben. Mivel apja, Vermes Márton 1911-től Vasszé- csenvben lett mezőgazdasági nagybérlő, Szombathelyen érettségizett 1913-ban. A hallei egyetemen szerzett mezőgazdasági szakon diplomát. 1915-től tüzértisztként harcolt az orosz, olasz, román fronton, megsebesült. A Nagy Háború végén tartalékos főhadnagyként szerelt le, több kitüntetéssel. Ö is Vasszécsenyben lakott és gazdálkodott, élénk társadalmi életet élt az 1920-1930-as években a megyeszékhelyen. Felesége, Donáth Margit Budapesten született 1903-ban, Gábor fiúk 1933-ban Szombathelyen. Az ifjabb Vermes családot 1938. május 21-én keresztelte Kutas Kálmán lelkész. Mindhármuk keresztelési tanúi Laki Kornél nyugalmazott miniszteri tanácsos, a gyülekezet felügyelője és dr. Mendelényi Já- nosné, a Protestáns Nőegylet elnöke. A személyes kapcsolat bizonyítéka 1940- ben, Laki Kornél halálakor a gyászolóknak küldött részvétlevelük. Ez az utolsó információ a Vermes családról forrásainkban.20 A Weisz család 1932 és 1936 között költözhetett Szombathelyre. Gyermekeik Győrben születtek 1930-ban és 1932-ben, a szülők Sopron, illetve Győr vármegyéből származtak. (Születési évük: 1896 és 1906.) Szép, elegánsan berendezett házuk volt a Rákosi Jenő utca 26. sz. alatt. (A ház megmaradt, ott áll a Weither Károly utcában.) Weisz Ferenc gazdálkodó és ingatlanforgalmazó 34
