Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel
ADATTÁR PUP CSILLA ESZTERGÁCS ÉS A PÖLÖSKEI EÖRDÖGH CSALÁD- EGY 17. SZÁZADI SIKERTELEN TELEPÍTÉSI KÍSÉRLET CSALÁDTÖRTÉNETI HÁTTÉRREL BEVEZETÉS Esztergács puszta neve néhány helytörténész kivételével kevés ember számára csenghet ismerősnek, amikor Vas megye egykori településeit próbáljuk számba venni. Létezése mára szinte teljesen feledésbe merült. Ugyanakkor figyelemre tarthat számot az a tény, hogy a szakirodalom Esztergács nevét a sárvári uradalom egy 17. századi sikertelen telepítési kísérletével hozta ösz- szefüggésbe.1 Mivel ebben a korban Vas vármegyében - egy szűk nyugati sávot nem számítva - a falualapítások rendkívül ritkának számítanak, az alábbiakban ennek az ismeretlen vasi falunak a rövid történetét próbáljuk meg kellő alapossággal feltárni levéltári dokumentumok alapján. ETIMOLÓGIA Már a különös hangzási! Esztergács név eredetének megfejtésénél nehézségekbe ütközhet a kutató. A földrajzi nevek etimológiai szótára nem kínál egyértelmű megoldást,2 nyelvtörténeti, etimológiai szótárakban keresve a választ szintén csak a találgatáshoz kaphatunk segítséget.3 Az Esztergács földrajzi név eredetének legelfogadhatóbb magyarázata az lehet, bogi’ személynévi eredetű. A vezetéknév ugyanis már a 16. században használatos Vas vármegyében a sárvári uradalom területén: Izthergach (Esztergács) Kelemen nyőgéri szabados háztartásfő Vt telekkel és lA pusztatelekkel rendelkezik ekkor egy 1519[1521]-es keltezésű urbárium tanúsága szerint.4 Az Esztergács vezetéknév pedig az „esztergályos” jelentésű szóból keletkezett és mesterséget jelentő vezetéknévnek tekinthető.5 LOKALIZÁCIÓ A 20-21. századi nyomtatásban megjelent helységnévtárakban és ismert vasi megyetérképeken Esztergács puszta nem található. A helymeghatározáshoz a 18-19. század magyar térképészei, földrajzi írói munkáinak áttekintése sem visz közelebb.6 Vas megye földrajzi neveinek (hely- és dűlőneveinek) teljes körű felvételére törekvő, 1982-ben megjelent kötet, nem ad segítséget a lokalizációhoz.7 5
