Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)
Adattár - Baráth Zsolt: A Rába mint védelmi vonal a 17. században. - Védelmi munkálatok és létesítmények a folyó Vas megyei szakaszán
gi és társadalmi kutatások eredményeként megszületett jelentős mennyiségű szakirodalom áll rendelkezésre. Ezen munkák többsége azonban a nagyobb uradalmak társadalmával,4 a rabtartással és rabkereskedelemmel,5 a Batthyány főúri udvar kultúrájával6 stb. foglalkozik, amelyek felhasználása közvetett módon ugyan, de segítséget jelentett a téma alaposabb megismerésében. A levéltári források közül a Batthyány család levéltárának iratanyagában megtalálható misszilisek,7 azok közül is elsősorban a várkapitányok levelezései kerültek felhasználásra. Miután 1605-ben a körmendi uradalom a Batthyányak kezébe került,8 attól fogva a családhoz kötődő az írásbeliség mértéke megnövekedett, ám a kardinális változás csak az 1630-as években következett be, amikor is a Batthyány birtokok feletti irányítást Batthyány (I.) Adám (1610-1659) vette át. A neves főúr professzionális birtokigazgatást vezetett be területein, amelynek következtében megkövetelte, hogy minden, sokszor mellékesnek tűnő problémáról értesülést kapjon.9 így nem meglepő, hogy a levéltár anyagának egyik leggazdagabb része, az 1630 és 1660 közötti időszak. Halála (1659) után az egységes birtokigazgatási rendszer véget ért, amelyet a küldött levelek számának lecsökkenése érzékletesen mutat. Azonban mindent összevetve egy páratlan mennyiségű és gazdagságú iratanyag maradt az utókorra. A család iratait a 16. század második felétől Németúj váró tt, Rohoncon és Szalonakon őrizték és az iratanyagot Batthyány (I.) Adám működésétől kezdve folyamatosan rendezték.10 A 18. században Körmendre szállították és egyesítették a korábban szétszórva fellelhető iratok jelentős részét. A levéltár 1945-ig maradt Körmenden, ahol a második világháború végén jelentős károkat szenvedett.11 1945-ben az iratok egy részét Keszthelyre szállították, ahol Ivánvi Béla rendezte a mintegy 55 000 darabból álló 16-17. századi misszilis-anyagot.18 Ezt követően, 1953-1954-ben vitték Budapestre, a Magyar Országos Levéltárba, ahol folytatódott az iratok rendezése.18 A Batthyány archívumban azonban nemcsak a misszilisek szolgálnak kiváló információkkal, hanem az urbáriumok, kérvények és a későbbi évszázadokban készített térképek is. A részben nyomtatásban is megjelent, Vas vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek is megkerülhetetlen forrásanyagok voltak, tekintve, hogy a bemutatandó munkálatok elsősorban a vármegyéhez kötődtek. Dolgozatomban arra vállalkozom, hogy a vonatkozó szakirodalom elsajátítása és a nagyszámú misszilisanyagra vonatkoztatva, a teljesség igénye nélkül áttekintést nyújtsak nevezetesen a folyó Vas vármegyei szakaszát érintő, kevéssé kutatott védelmi munkálatokról, valamint az ezekkel összefüggésben emelt védelmi létesítményekről. Mivel a Rába vonal védelme egy összetett és nagyobb lélegzetvételű munkát kívánna meg, a teijedelmi korlátokra tekintettel a tanulmány a védelmi mechanizmus fundamentumának tartott két szegmensére szorítkozik, megjegyezve, hogy az általam bemutatott intézkedések csak részei az egésznek, így a teljes védelmi struktúra megismerését illetően további kutatásokra van szükség. írásom első harmadában a Rába két partja közti átkelés módozatait veszem górcső alá, majd ezután arra keresem a választ, hogy a folyamatos török fenyegetés árnyékában milyen védelmi intézkedéseket eszközöltek a folyó 32
