Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2014/1 (Szombathely, 2014)

Adattár - Pup Csilla: Esztergács és a pölöskei Eördögh család. - Egy 17. századi sikertelen telepítési kísérlet családtörténeti háttérrel

maga után. E tényeket a másik lány, Eördögh Katalin, Zámbó Ferencné, 1676. október 13-án kelt, a vasvári káptalan Minutae expeditae sorozatába elhelyezett végrendelete is megerősíti.81 Eördögh Katalinról pedig azt tudhatjuk meg, hogy 1668-ban már Zámbó Ferenc házastársa, előző félje néhai Kun István, és ezen féijétől származó gyermekeinek, Ferencnek és Sándornak a gyámja.82 A fent említett végrendelet, amelynek kedvezményezettje Zámbó Ferenc, a birtokok között Esztergácsot nem is említi, csak a másik két faluról, Péterfáról és Ötvösről intézkedik. Megtudhatjuk a végakaratból, hogy a péterfai jószág egyik zálogostól a másikhoz került, végül a zálogösszeg, 350 forint, „lassan- kint el is költ”. Ugyanúgy az ötvösi jószág szintén zálogosok között vándorolt, végül Pathy István 300 forintot adott érte zálogul, azzal, hogy megtelepíti, ez a pénz az özvegynél megvan. A testamentumban megnevezett harmadik, eddig nem ismert birtokot, Vérkőt,83 az ötvösi zálog kifizetésénél köti le Eördögh Katalin, Zámbó Ferencné.8* A végrendelet lejegyzését követően kis idővel, 1677. május 25-én, Eördögh Katalin, Zámbó Ferencné, felmerülő költségeinek fedezésére Esztergácsot öt esztendőre 50 forintért zálogba adja Vasdinnyei Sándornak: „[...] Hogy bizonyos és eltávozhatatlan szükségemnek okáért, kiváltképpen ennihány esztendeig való betegségemben feles költségem lévén, kölletett eladnom és elzálogoséttanom itt Vas vármegyében az Kőris vize mellett levő Esztergács nevű puszta faluhelyben lévő mindennémő portiómat hozzá tartozandó határival, dézsmáival, földeivel, rétjeivel, erdeivel, halászóvizeivel, malomheleivel, pascuatiojával,85 glandinatiójával,80 másféle proventusokkal87 is és hasznokkal, egyszóval mindennémű igazságival és pertinentiáival,88 valamint üdvözült atyám Eördögh István úr birta és én is bírtam mindezideiglen ötven magyar forintokban, jó és elkelendő garas pinzben nemzetes és v [itéz] lő Vasdinnyei Sándor úrnak, feleségének nemze- tes Francsics Éva asszonynak, gyermekinek, maradékinak, successorinak és legatáriussainak illyen conditioval, hogy dato presentium80 öt esztendeig ne legyen szabad ki váltanom, sem magunk, sem gyermekeink, és atyámfiának is, ne is tartozzanak őkegyelmek öt esztendeig kezekbül kibocsájtani ezen jószágot, az kiváltságnak napja pedig mindenkor Pünkösd napja lészen, más terminuson ne tartozzanak őkegyelmek fölvenni a pénzt [...]”90 A csekély zálogösszeg is mutatja, hogy a kérdéses terület ekkor már alig bír értékkel, ami egyúttal magyarázatul is szolgálhat a végakaratból való kihagyására. A péterfai és ötvösi zálogok 1677-ben valószínű, hogy a kincstár (fiscus) kezelésébe kerülnek, amely a Wesselényi-összeesküvést követően, Nádasdy (III.) Ferenc kivégzése után, ekkor a sárvári uradalom felett is rendelkezik.01

A fentiek alapján elmondható, hogy Eördögh István halála után leányai, akik kénytelenek voltak rendszeresen zálogba adni birtokaikat, teljesen elszegényedtek a apjuk halála után. Eördögh Judit és Katalin volt az a két Eördögh-árva, akiknek „kezénél lévén pusztult eí”92 Esztergács,98 a korábban ígéretes fejlődésnek indult falu, amelynek sorsát az 1656-os birtokcsere pecsételte meg. Esztergács végromlása a híres pölöskei Eördögh család kihalásával is szorosan összekapcsolódott.

12