Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2013/2 (Szombathely, 2013)
KÖNYVESPOLC - Feiszt György: Veletek vagyok – 410 éves a Vasi Evangélikus Egyházmegye
KÖNYVESPOLC VELETEK VAGYOK 410 ÉVES A VASI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE Szerk. Baranyay Csaba, Söptei Imre. Kőszeg, 2013. 64 p. „Veletek vagyok” minden napon, a világ végezetéig... Jézusnak Máté evangéliumában rögzített szavait választotta címéül a 410 éves Vasi Evangélikus Egyházmegye, amely kezdeteit az 1603. évi iváni zsinat határozataitól számítja. Ekkor Magyari István főesperest és Cziczak János egyházkerületi jegyzőt küldték ki az „ecclesia kemenesallyeiensis” meglátogatására. A reprezentatív, színes, képekkel gazdagon illusztrált kiadvány részletesen bemutatja a mai Vas megye 23 evangélikus gyülekezetének életét és az azokban szolgáló 27 aktív lelkész tevékenységét. Nagy utat tett meg az evangélikus egyház az 1681. évi soproni országgyűlés döntése óta. Ekkor artikulusokba - innen ered az köznyelvben használatos „artikuláris hely” elnevezés - foglalták azoknak a településeknek a nevét, ahol az evangélikus vallás nyilvánosan gyakorolható volt. Vas vármegyében Nemescsó és Nemesdömölk lettek az „artikuláris helyek”, ahová nemcsak a vármegye, hanem a mai Burgenland és a Muraköz területéről is eljártak az evangélikus hívek, ha istentiszteleten óhajtottak részt venni. A Vasi Evangélikus Egyházmegye történetének legfontosabb eseményeit Keveházi László összefoglalójából ismerhetjük meg. A gyülekezetek életéről szóló ismertetések foglalkoznak a települések evangélikus templomainak építéstörténetével és az elmúlt évszázadok neves, Vas megye kultúrtörténetében jelentős szerepet betöltő lelkipásztorainak életútját is felvázolják. Érdemes kiemelni a nagysimogyi „Mód generáció” három lelkészét, akik közel 1 évszázadon át szolgálták gyülekezetűket. A rendkívül adatgazdag kiadvány Sylvester János Sárvárott kiadott Újtestamentuma és a magyar kultúrtörténet jeles alakja, Dévai Bíró Mátyás mellett számos kevésbé tudott kuriózumra, mint az uraiújfalui szószék magyar nyelvű kronogramra, a Nemescsón 1701 óta vezetett matrikulákra, vagy a kőszegi templom padjain lévő régi családok által készíttetett énekeskönyvtartó ládikák- ra is ráirányítja a figyelmet . A jubileumi kiadványt, 2013 májusában, „Hálaadó nap” keretében mutatták be az érdeklődőknek. Megjelenésével egy időben a sárvári Nádasdy Múzeumban kiállítás nyílt, amely bemutatta a gyülekezetek műkincs számba menő több évszázados használati tárgyait, az úrvacsora eszközöket, oltárterítőket, bibliákat. Mindazoknak, akiknek akkor nem volt alkalmuk megtekinteni a reprezentatív tárlatot, a kiadvány egyháztörténeti fejezetének képmellékletei nyújthatnak kárpótlást, és legalább így megismerhetik a leg78
